Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

A foghúzást tehát ezen időben már csak a borbélyok (barbi­tor) és a Zahnbrecherek (dentator, dentista) végezték. A foghúzáshoz mélyen ültetik a páciensüket, fejét hátulról lábuk közé veszik, a fcgat meglazítják és elválasztiák a fog­6. ábra. Adrien Brouwicr (1605—1638) holland genrefestő olajfestménye : A sarlatán hústól, hogy húzáskor a gyökér ne törjön bele és a fogkörüli íny ne szakadjon fel. A foghúzás utáni vérzés csillapítására tö­mény kénsavat (vitriolt) használtak. Foghúzó eszközeik durvák és primitívek, éppenúgy mint iparuk is. Az extractióhoz fogó­kat, emelőket (pelikán, Geissfuss), görbített szögeket használ­tak; piacról piacra, vásárról vásárra vándoroltak, jó praxisuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom