Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)
sorokban közölt ünnepek (Pál forduló = ian. 25; Szervác — máj. 13.) megjelölése is a közelükben levő vasárnapokkal. Ezt az 1496. esztendőire szóló naptárt nyilván az előző, 1495. év utolsó hónapjaiban nyomtatták. Kérdéses azonban, hogy hol és ki. Bálent ezzel kapcsolatban felemlíti a bécsi eredet lehetőségét. Ősnyomtatványunk tipográfiai jellegzetességei (betűtípusok, fametszet ós lombard) azonban kizárják ezt a feltevést, Bálent helyesen állapítja meg, hogy a töredéken szereplő két típus közül a nagyobb Haebler szerint* az M :j0-as, míg a kisebb, melynek húsz sor mérete 83 mm, az Mss-as csoportba tartozik. Bálent ezekből az évekből ilyen típusokat csupán a nürnbergi Georg Stuchs-nál talált (5. és 12. típusok). 5 Megerősítve látja ezt a véleményét azáltal, hogy Stuchs-nál ismerünk egy 20 mm magas lombardsorozatot („c" jelű). Bálent azonban óvatosan fogalmazza ezt a feltevését, hiszem a fametszetes díszt, mely a nyomdász megállapításához komoly segítséget nyújthat, nem tette vizsgálata tárgyává. Haebler azonban egy másik nürnbergi nyomdásztól, Kaspar Hochíeder-től is közöl két olyan típust (1., ill. 10.), 6 mely egyezik a vizsgált töredékben szereplőkkel, 7 ezenkívül lombardkészletébem is találunk egy 20 mm magasságú sorozatot („c" jelű). Ha Hochfeder nürnbergi tevékenységét (1491—1497) vizsgáljuk, feltűnik, hogy viszonylag igen sok — huszonkét — egyleveles nyomtatványt ismerünk tőle. 8 Ezek közül hét naptár, valamennyi ívrét alakú és piros-fekete nyomású, melyek német vagy latin nyelven az 1493. és 1497. közötti évekre készültek, és közülük öt fametszettel is díszített, (Ezzel szemben Stuchs nyomtatványai közül egyetlen falinaptárról sem tudunk.) Az ugyancsak 1496. esztendőre szóló egyik kalendárium német nyelven Ausztria számára pedig éppen a fent említett betűtípusok felhasználásával készült. A legfontosabb azonban az, hogy ezt a naptárt (GW 1511.) ugyanaz a fametszet díszíti, mimt a Bálent által ismertetett töredéket. Ez a rendkívül keskeny és magas, a lap egész bal szélét elfoglaló fametszet. Jézus családfáját örökíti meg Jesse-től (Dávid király apjától) kezdve. Az indák között látható alakok —• XV. századi öltözékben —• kronologikusan alulról felfelé helyezkednek el. A fametszet tetején láthatjuk Szűz Máriát a Kisdeddel, felette szalagokon pedig H. M. V. A. N. betűket. 9 Az egész duc kivitele ügyes mester munkájára vall. A fametszet azonossága ugyanabból az évből — a betűtípusok és a lombardok egyezése mellett —• teljesen megnyugtató módon bizonyítja, hogy ezt a Magyarország szâ-