Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)
mára készült naptárat Nürnbergben Kaspar Hochfeder műhelyében nyomtatták. Az Ausztria számára készült naptárról az első reprodukció 10 a csonka maihingení 11 példányról készült. Már itt kiderült, de egy csaknem teljes példány 12 fényképe 13 teljesen egyértelműen bizonyítja, hogy a naptár alján egy nagyméretű, öt részre osztott és igen érdekes fametszet áll, amely az érvágást ábrázolja. A metszetek magyarázására szolgáló szöveg ugyanabból a típusból van szedve, mint maga a naptár. Ezt az érvágásos illusztrációt a nyomdász felhasználta a következő, 1497. évre szóló német nyelvű falinaptárában is," itt azonban az előbb említett és Jézus családfáját ábrázoló díszítőléc nélkül. 1 '" (Lásd: melléklet.) Az orvostörténeti szempontból igen érdekes kép közepén az ún. Aderlassmann-t találjuk csillagképektől körülvéve. A négy sarokban levő kisebb képek közül a bal felső egy asszonyt ábrázol, amint karját egy érvágának nyújtja, a jobb felső már e jelenet folytatását közli: a nő bal karjából az érvágás nyomán már folyik a vér. Baloldalt lent egy ágyban fekvő beteget látunk, kinek egy orvos gyógyszert nyújt. Végül a jobb alsó sarokban egy fürdőst találunk, ki egy férfit köpülyöz. A most vizsgált töredéket összevetve a fent említett Ausztria számára készült kalendáriummal megállapíthatjuk, hogy a kettő tagolása nagyjából azonosnak mondható. 16 így joggal feltételezhetjük, hogy a Magyarország számára készült naptáron is szerepelt alul az érvágásos fametszet. Bálent a töredék alapján jobb oldalon is feltételezett — nyilván a szimetria kedvéért — egy díszítő, lapszéli fametszetet, ugyanakkor a naptár szövegének rövidsége neki is feltűnt. így jutott a feltételezett 36X34 cm-es mérethez, ami szerinte is teljesen szokatlan és valószínűtlen. A megoldást abban kereste, hogy — jobb meggyőződése ellenére is •— hosszabb szöveget feltételezett. A már többször említett, Ausztria számára készült „testvérnyomat" segítségével meggyőző módon lehet töredékünk eredeti méretarányait rekonstruálni. Eszerint a bal oldalon a lap szélén függőlegesen a 44X440 mm méretű fametszetes léc áll; a naptár szövege maga 265 mm széles 17 és kb. 295 mm magas; ez alatt foglal Ihelyet a 265X145 mm nagyságú, összetett kép az érvágásról. A kalendárium teljes tükörmérete így kb. 31X44 cm. A Matica Slovenska értékes unikumából tehát jobbról egy kb. négy és fél cm-es csík, alulról pedig egy kb. 27 cm magas rész hiányzik, vagyis a teljes terjedelemnek kb. egyharmada maradt fenn.
