Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)
sát a megesett lányok számára. Itt a leányanyák titokban szülhetnek, s gyermekeik állami gondozásban részesülnek. Az „Ó és Űj Diaetetica" szerzőjének szívügye volt a közegészségügy előrevitele. Éles, okos szeme nem állt meg csak a könyvekben tanultaknál. Meleg emberi szeretetével, felvilágosító hitével igyekszik kora társadalmi előítéletei fölé emelkedni, s új utakat törni elmaradt hazája egészségügye számára. Mátyus művében táplálkozástani és munkaegészségügyi vonatkozásokkal is találkozunk. Művében kitér az étel- és ital-hamisításokra. A kortársi források is igazolják, hogy Erdélyben ez időben dívott a bor, a kenyér és a fűszerek hamisítása. Winterl pesti tanár jelentése szerint ez időben a magyar területeken a bornak ólomcukorral való édesítése ismeretes volt. (Magyary-Kossa, id. mű IV. 227. 1.) Az osztrák kormányzat is 1729-ben törvényrendelettel tiltotta a bor hamisítását. A bornak fagyalfával vagy alkörmössel való festéséről is említés történik. (Magyary-Kossa, id. mű III. 193. 1.) A tőkés viszonyok kifejlődésével Erdélyben is gyakoribbá válik a borhamisítás. Kőváry László művében már arról panaszkodik, hogy „a borok pancsolása, festése mérges szerekkel" igen elterjedt. (Kőváry László, id. mű 103. 1.). Mátyus felsorakoztatja a borhamisítás módozatait. Ártalmas az egészségre a borhoz ízjavítás céljából oltattam meszet, alabástromot, tojáshéjat, vagy krétát hozzáadná. Még veszélyesebb az arany, ezüst, cink, minium, bismuth, sublimât és különösein az ólom használata a bor édesítésére, színesítésére, mert ezek „valóságos mérgek" s „szívszorulást, fulladozást, hastekerést, kólikát... s idővel halált is" okoznak. (Mátyus, id. mű V. 295. 1.) Olyan bűnös és gyilkos eljárás ez mely „a jól rendelt Respublicacban... különös törvénnyel megtiltatott." A borhamisítások „a csalárd kupeeeknek, szemfényvesztő és pénzt csaló átkozott mesterségei, akik se a magok lelkeikkel, se a mások egészségével nem gondolnak, csak olcsó, hitvány árujukat nagy nyereséggel adhassák el." (Mátyus, id. mű V, 319—20. 1.)