Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

porodása volt. Ez a kérdés több ízben foglalkoztatja az erdélyi városokat. Erre utalnak a Kolozsvárt 1557-ben, Nagybányán 1661-ben, Nagyszebenben 1740-ben hozott erre vonatkozó intézkedések. (Magyary-Kossa Gyula id. mű III. 64. 1.) Az erdélyi városi hatóságok kidolgoztak ugyan városrendészeti kérdésekben egyes intézkedéseket, de ezek nem bizonyultak hatékonyaknak, így pl. Torda városa 1752-ben rendelkezést bocsájt ki, hogy azokat, akik a sertésólakat és az árnyékszékeket oly helyre építik, hogy „annak rútsága" a város utcáira kihathat, pénzbüntetésben kell részesíteni. (Magyary-Kossa, id. mű 145 1.) Küküllő megye is már 1761-ben intézkedik, hogy az utcára szemetelőket pénzbüntetéssel kell sújtani. (Magyary-Kossa, id. mű 158—59. 1.) A fogarasi 1690-ben hozott törvény bünteti mindazokat, akik akár városon, akár falvakon a folyóvizekben mossák a bőröket és az állati beleket. 40 dénáros büntetés várt az 1717-es „Háromszéki Constitucio" értelmében azokra a „festőkre is, akik a falu közönséges élő vizét.. . rútítják." (Magyary-Kossa, id. mű I. 155. 1.) A városokban az utcák nem voltak kikövezve. Kevés erdélyi város dicsekedhetett azzal — mint Nagybánya -—, hogy 1472 óta kővel kirakott utcái vannak. Mindezek ellenére az erdélyi városok egészségügyi színvonala — nem kis mértékben a központi és helyi kormányzat nagyfokú közönye miatt — továbbra is siralmas maradt. Ezt Mátyus is ismételten megerősíti és aláhúzza művében. Dicséri a rómaiak bölcs városrendészeti intézkedéseit és haragos, vádoló szavakkal illeti kora uralkodó osztályát: „Mit gondolnak, ezeket hallván, magokról a mi keresztyéni nevekről, jó erkölcsökről, tudományokról, tanácsosságokról, tisztaságokról, fényességekről magokat ennyire dicsértetni kívánó jó Magistratusaink és Fő-fő embereink midőn nemcsak a faluk, hanem a városok utcáit is ganéjjal igazíttatják és padimentomoztatják; amelyben érdemek szerint vélünk együtt ők is gyakran térdig járni kénytelenítettnek; . . .midőn még a nagyobb marháknak, ökröknek, lovaknak dögeit is jó móddal el nem temettetik; midőn a mészárszékre téjendő marhákat a piacon ölni, nyúzni, 9 Orvostörténeti közi.