Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

szeti dolgokról valamit írni, olvasni, szólani vagy hallani, akármi szent és jó véggel is, e mi nemzetünk előtt tiszta bujaságnak és csaknem paráználkodásnak tartatik... Az értelmes, tiszta erkölcsű ember előtt bizony az efélék is oly tiszták, mint a Természetnek legtisztább dolgai." (Mátyus, ..Diaetetica" II. 54. 1.) Behatóan foglalkozik a csecsemőgondozás kérdéseivel is. mert tudja „Hány anyák és gyermekek nem vesznek el csak e mi Hazánkban is minden esztendőben csak amiatt, hogy a szülő és gyermekágyat fekvő asszonyok maguk sem tudják, mihez kén tartani magokat." (Mátyus, id. mű 102. 1.) Mátyus művének különös érdekességet kölcsönöz az a tény, hogy gyakran kitér fejtegetései során a település és munkaegészségügy egyes kérdéseire. Felfogásában abból a klasszikus hippocratesi tételből indul ki, hogy a környezeti tényezők: a víz, a levegő, a szelek, a hideg, a klíma, a nedvesség stb. mind jelentékeny befolyást gyakorolnak az ember egészségének alakulására. De mint Tissot buzgó olvasója és híve, Mátyus is felfigyel és nyomon követi a „falu" és „város" közötti egyre élesebb egészségügyi különbségeket. Nála is gyakran találkozunk a falusi életet idillizáló eszményítéssel. Mátyus is az egészségügy állami szabályozásának híve s éppen ezért lelkesen üdvözli az osztrák kormányzat ilyen irányú intézkedéseit. Felhívja a figyelmet az emberi együttélésből származó egészségügyi ártalmakra. Látja és ostorozza a városok nagyfokú egészségügyi visszamaradottságát. Városrendészeti intézkedéseket követel, mert „a nagy, népes, füstös városokban minden esztendőben többen halnak meg. mint születnek". (Mátyus, ..Ö és Üj Diaetetica, I. 246. 1.) A városok különösen akkor válnak károssá az egészségre, ha „álló, sáros vizek veszik azokat körül, és az épületek nagysága s tömöttsége miatt a szél bennek szabadon nem járhat, annyival is inkább, ha mindenféle szemetet, mosadékoí az utcára hánynak, jő pervátákat nem tartanak, vagy azokat nem tisztítják, semmi víz . . .