Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

is figyelmeztet arra, hogy a mérgeket csak receptre szabad kiadni (V. 1.). 42. A receptek elkészítésére vonatkozó utasításai ma törvényerővel bírnak! A gyógyszer árát a vényre rá kell vezetni (IV. 37.); a vényt kifizetés után vissza kell adni (IV. 38.); a vény aláírás nélkül érvénytelen (IV. 39.); egyik szert a másikkal helyettesíteni az orvos engedélye nélkül nem szabad (IV. 41.); a gyógyszer címkéjére a készítő gyógyszerész írja rá a nevét: a sürgős (statim) vény azonnal készítendő (IV. 46.); alorvostól ne fogadjon el vényt a gyógyszerész (IV. 40.); nagyobb jelentőségű szerek készítését maga végezze (IV. 43.). 43. A betegek megjegyzéseit fogadja udvariasan és a vevőket érkezési sorrendben szolgálja ki nappal és éjjel egyaránt (IV. 46.). A türelem szükséges erény a gyógyszerész számára. Talán ma sokkal inkább, mint valaha! 44. Járvány idején állandó éjjeli ügyeletet kell tartani (IV. 47.). Megjegyzem, általában abban az időben mindig volt éjjeli ügyelet és erre utal az előző pont is. 45. A receptek bíráiaíától a gyógyszerész tartózkodjék és inkább növelje az orvos jó hírnevét, mintsem kisebbítse (IV. 50.). 46. A kartár sí jóviszony ápolása céljából türelemre, békességre, megértésre inti a gyógyszerészeket. Panaszaikkal az első hatósághoz, a tisztiorvoshoz forduljanak, ne alkalmatlankodjanak ilyenekkel magasabb helyeken (IV. 53.). 47. Orvos és gyógyszerész összejátszását elítéli; ennek még a látszatát is kerülni kell (IV. 54.)! 48. A környék gyógynövényismerete a gyógyszerész kötelessége a tudomány továbbfejlesztése és az anyagbeszerzés megkönnyítése céljából (IV. 56.). Bizony nagy kár, hogy ezt a kötelességüket a gyógyszerészek teljesen elhanyagolták, pedig milyen hasznos és okos lenne ezt bevezetni. Hivatkozom pl. az idei megdöbbentő kamillahiányra. (150 évvel ezelőtt tanácsolta ezt Nyulas.) 8 Orvostörténeti közi.