Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

49. Panaszaival a patikavizsgálóhoz forduljon a gyógyszerész akár orvosról, akár felcserről, akár kontárokról, akár nem fizetőkről van szó (IV. 57.). MAUKSCH INSTRUKCIÓJÁBÓL: 50. A viselkedésről találunk számos intelmet (V. 19—27.). Ügy látszik a korabeli jó gyógyszerésznek ez volt az egyik főkelléke. Kétségtelenül igen fontos szerepet játszik a társadalmi érintkezésben a viselkedés. A gyógyszerész pedig minden rendű és rangú, szegény és gazdag emberrel egyaránt érintkezésbe került, még pedig bajában-bujában. így érthető az erről szóló bő instrukció. Külön szól az alkalmazottak egymás közti viselkedéséről, a vásárlókkal szembeni viselkedésről, a magisztrátus és a polgárokkal szembeni magatartásáról és az orvosokkal, sebészekkel többi gyógyszerészekkel való viselkedéséről, mely utóbbiról már említést tettem. Ennek a viselkedésnek a lényege az udvariasság, figyelmesség, szolgálatkészség, megértés, türelem, sőt a felsőbbség és elöljáróság felé túlzott alázatosság, ami abban az időben és helyzetben érthető volt. 51. Említésre méltó még a tűzvész ellen való óvakodás is (V. 44.). Az utasítás elég részletes, és rámutat arra, hogy percek alatt milyen nagy kár érheti az embert vigyázatlansága következtében. ÖSSZEFOGLALÁS. A dolgozat 5 instrukcióval foglalkozik. Ezek a következők: I. Utasítás a debreceni városi orvos, sebész és gyógyszerész számára 1714-ből. II. A debreceni városi gyógyszertár provizora részére adott tanácsi utasítás 1744-ből. III. Instructio pro Apothecariis. Torkos Justus János Taxa Pharmaceutica Posoniensis című, 1745-ben megjelent munkájából. IV. Nyulas Ferenc Instructio pro Apothecariis című munkája 1807-ből. V. Mauksch Tóbiás instrukciója fia részére 1793-ból. Az instrukciók latin nyelvűek, kivéve Maukschét, mely német nyelvű.