Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Dr. Balogh János: Az első trumatológiai monográfia Magyarországon

A7J EI S Ő TRA t M A T 0 L Ó G I A I MONOGRÁFIA M A G Y A R 0 R S Z Á G 0 X írta: dr. BALOGH JÁNOS (Budapest) TTa ezt a szót halljuk, hogy történelem, akkor diákkorunk emlékei közül uralkodók nevei, dátumok, nevezetes csatanapok, időpontok és földrajzi helyek merülnek fel. A ma embere érzi, hogy az ilyenfajta történelem valójában nem az igazi, mert mindenki szenvedélyesen érdeklődik az iránt is, hogy az elmúlt évszázadok homályában hogyan zajlott le az akkori emberek hétköznapi élete. Erre vall, hogy ma igen népszerűek azok a művek, amelyek az elmúlt évszázadok mindennapi életének, gazdasági, kulturális adatait hordják össze. — Ezért foglalkoznunk kell néhány szóban az orvostörténeti kutatás kérdésével is. A nagyközönség az orvostörténeti kutatással kapcsolatban úgy érzi, hogy neki most valami pikáns kultúrtörténeti falatot kell kapnia, valami megmosolyogni való, manapság badarságnak tűnő receptet, egyszóval valamiféle kuriózumot. Valójában azonban az orvostörténeti kutatás ettől lényegesen messzebb van. Ha az orvostörténeti kutatás által összegyűjtött anyagot szemügyre vesszük, rögtön látni fogjuk, hogy a látszólag kusza adathalmaz valójában két egymástól szigorúan elkülöníthető csoportra osztható. Az adatok egyik csoportja fundamentális, vagyis olyan ismeretekről van szó, amelyek az évszázadok során szinte teljesen változatlanul megmaradtak az orvosi tudás és ismeret alapvető anyagaként. Az adatok egy másik csoportja komplementer jellegű és attól függ, hogy melyik korból, mely országból, milyen szellemi beállítottságú orvosi iskolától származik. Világítsuk ezt meg egy egyszerű példával. A népszerű orvostörténeti művekből ismeretes, hogy a gyulladások úgynevezett klasszikus tüneteit már sok-sok évszázaddal