Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Dr. Balogh János: Az első trumatológiai monográfia Magyarországon

ezelőtt leírták. Nyilvánvaló, hogy ezeket ma is így írjuk le, és az is nyilvánvaló, hogy akkoriban fogalmuk sem volt az orvosoknak arról, hogy van például bakteriális gyulladás, hanem a gyulladások okaként mindenféle misztikus, babonás, mai szemmel nézve naiv okokat kerestek. Ha gondolatsorunkat tovább bontjuk, akkor meg kell állapítanunk, hogy ma már az orvostörténeti kutatás abban a helyzetben van, hogy a feledés homályából kiemelt ismeretanyagot kritikai módszerekkel vizsgálja, azt kutatván, hogy ismeretelméleti szempontból mi az, ami egy adott kor orvosi ismeretanyagában egy bizonyos vonatkozásban nagy hatású, fundamentális, s mi az, ami ma már csak muzeális értékű kuriózum. Hallgatólagosan megegyezünk abban, hogy a mai orvosi ismeretanyagot tartjuk mértékegységnek, azzal a megjegyzéssel, hogy itt nem lezárt, hanem folytonosan bővülő és tökéletesedő ismeretekről van szó. Az orvostörténeti kutatásoknak azonban gyakorlati jelentősége is van. Nagyon sokszor találkozunk olyan itjnak tartott felfedezésekkel, amelyeket alaposan megvizsgálva és adatainkkal összehasonlítva, kideríthetjük, hogy az alapgondolat, sőt nagyon sokszor a gyakorlati kivitel egyes mozzanatai is már régebben irodalmi közlésre kerültek. Az Orvosi Hetilap 95 esztendővel ezelőtti számában találtam egy „Mutatványt" azaz ma tigy mondanók, könyvismertetést. Az Orvosi Hetilap hírül adta olvasóinak, hogy Nagel tanár könyvet szándékozik megjelentetni a csonttörésekről, amelyeket fametszetekkel gazdagon ékesített ós Pesten a könyvárusoknál rövidesen olcsó árban kapható lesz. Mielőtt tárgyunkkal behatóbban foglalkoznánk vegyük szemügyre a szerző életrajzi adatait. Nagel Emil 1817. június 30-án Makón született. Iskoláinak egy részét Bécsben végezte és itt avatták orvosdoktorrá 1841-ben. 1842-ben már mint műtőnövendék dolgozik, majd orvosi gyakorlatát Temesvárott kezdi meg. Görögül, franciául jól beszél. Jellemző rá és érdekes, hogy Vörösmarty „Zalán Futása" c. művét még gimnazista korában lefordítja németre, bemutatja Vörösmartynak, aki nagyon elismerően nyilatkozott a fiatal gimnazista munkájáról. 1848-ban a temesvári katonai kórház polgári orvosa, de csak rövid ideig, mert súlyosan megbetegszik, úgy hogy orvosi munkáját egy időre kénytelen 14 Orvostörténeti közi. 209