Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)
Dr. Antal József: Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megteremtőjének élete és munkássága
A ptomainok felfedezője, az emberi szervezet normál higanytartalmának felismerője, a vérnyomok szemmel alig látható nyomainak kutatója Felletár Emil 1834-ben született a Zala megyei Tapolcán. Atyja Felletár József Zala megyének másodfőorvosa volt. Korán elhunyt, így özvegye gyermekeivel együtt Veszprémbe költözött. Itt végezte alsó iskoláit és itt jutott a család érintkezésbe Veszprém akkori nagyhírű orvosával, Huiszler Károllyal. Ez az orvos a családot nemcsak a gyermekek betegsége körül segítette, de mi ennél fontosabb volt, nehéz helyzetükben igazi jóbarátként állt mellettük. Felletár később végtelen hálával emlékezett meg erről a derék orvosról. „Hogy belőlem az lett ami vagyok, egyenesen annak köszönhetem, hogy sohase felejtettem, mit tanácsképen útra a derék Haiszler Károly orvos a 1 ott, mikor hazulról távoztam, hogy tanulással és munkával emberré fejlődjek: Akármibe fogsz öcsém, mindég az legyen a törekvésed, hogy azon a téren a lehető legtökéletesebb légy. És mert hajlamom a vegyészet felé vonzott, azért nem értem be azzal a tudománnyal, melyet gyógyszertárakba sajátíthattam cl, hanem az egyetemen egészítettem ki tudásomat és midőn később különösen a törvényszéki vegytant kedveltem meg, nem értem be azzal a tudással sem, melyet a vegytan maga nyújtott, hanem az orvosi studimot is elvégeztem, és mindezt amaz erős szuggesztió hatása alatt, melyet reám én gyermekkori orvosom buzdítása gyakorolt, hogy mindenbeír iparkodjam a legtökéletesebb lenni". 17 Felletár pályafutására döntő befolyással volt, hogy gyógyszerészi tanulmányai végeztével, 1857-ben a pesti egyetem kémiai intézetében Wertheim professzor mellé került. Wertheim Tivadar korának igen képzett kémikusa volt, ki hazánkban a kémiának kísérleti alapon való művelését honosította meg. Tanszéki utóda, Than Károly szerint a pesti egyetemen Wertheim személyével indult meg a kémiának modern értelemben vett művelése. A vegytani intézet az akkori Újvilág és Hatvani utcák sarkán álló volt jezsuita kolostor első emeletén volt elhelyezve (mai Semmelweiss és Kossuth Lajos utca sarkán). Ebbe az épületbe 1786-ban költözött az egyetem. A vegytani intézet Toldy Ferenc szerint ezekben az időkben egy vegykonyhának nevezett helyiségből állt, melyhez egy szertárnak használt előszoba vezetett, s mely más oldalt egy leg-
