Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Dr. Antal József: Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megteremtőjének élete és munkássága

feljebb 30 ülőhelyet magába foglaló tanszobába nyílt. Bngát Pál erről az intézetről így ír : „Soha díszesebb vendég ocsmányabb szállásba nem juthatott volna, midőn e nemzetünknek minden jót ígérő királyi vendéget (a vegytant) két nyomorult piszkos, szennyes, förtelmes szobába szorítottuk". 1842-ben a Liebignél tanult Sangaletti Ede tanársága alatt néhány helyiséggel bővült az intézet, de a kornak megfelelő átalakítás csak 1854-ben Wertheim Tivadar tanársága alatt valósult meg. Than szavait idézve: „ekként sikerült neki legalább ideiglenesen oly kémiai laboratóriumot létesíteni, melyben a tantermen kívül nagyobb részt a szűk folyosókon 15 dolgozó asztal volt a gyakornokok számára felállítva".

19 Azért itt, mert a folyosóra nyíló többi helyiség eredetileg barátcella volt, Toldy Ferenc szerint „homályos barlangok" Hogy milyen célszerűtlenül volt elhelyezve a kémiai intézet, arra jó példa, hogy felette, a második emeleten a szülészeti klinika helyiségei voltak. A kémiai intézet kéményei ennek falait különösen nyáron tűrhetetlenül átmelegítették. A vegytani intézettel egy emeleten foglalt helyet a belklinika. A vegytani intézet bővítése természetesen a többi egyetemi helyiség kárára ment. Az Orvosi Hetilapban erről ezt olvashatjuk : „nem egy sóhajába kerülhetett már a kórodai tanároknak a valóban fényesen felszerelt vegyészi műhely, midőn hol itt, hol ott helyet kellett engedniük a szép szörnyetegnek. Borzalom fogta el a szülészet tanárát, midőn egy szép reggelen gyönyörű analytikus kéményt látott koródáján keresztül emehkedni"

20 Wertheim e jól felszerelt laboratóriumának köszönhette, hogy a bécsi kormány intézete részére két ösztöndíjat juttatott. Ezen ösztöndíjak egyikét kapta meg 1858-ban FeUetár Emil. Wertheim kizárólag szerves kémiai tanulmányokkal foglalkozott, így érthető, hogy Felletár pályája kezdetén szintén ennek szenteli munkásságát. Három szerves vegyületet állít elő (Caprylonitril, Pelargonitril és Caprylamid), de emellett sokoldalú érdeklődésének megfelelően hazai boraink, valamint ásványvizeink elemzésével is foglalkozott. E tárgyú közleményei részben a Gyógyászatban, Gazdasági Lapokban, majd később a saját szerkesztésében megjelenő Vegyészet és Gyógyszerészet c. szaklapban jelentek meg. Felletár érdeklődése hamarosan a törvényszéki kémia felé fordul. Ebben az időben az elsőfokú bíróságokon megfellebbezett vagy meg nem felelő vegykémleti műveletek felülvéleményezés végett az egyetem orvoskarához kerültek, mely azokat továbbí12 Orvostörténeti közi. 177