Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Dr. Antal József: Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megteremtőjének élete és munkássága

mint milyenek mi orvosok jelenleg vagyunk — azt is lehetne kívánni, hogy ki tudja keresni egyik vagy másik szert vegyileg a hullában, vagy valamely Corpus deliedben, s ha nem azt legalább nagyobb alapossággal szólhat hozzá, a műtevő vegyész vizsgálatához".

11 FeUetár ezzel a kérdéssel kapcsolatban így nyilatkozik : ,,Az orvost, ki rendesen mint szakértő szerepel ily alkalommal, mint vegyészt nem tekinthetem, mert bírjon bár a legélesebb ismeretekkel vegytanból, de a gyakorlati képességet nem követelnek tőle, mert hivatása és szakmájának többi reája nézve sokkal lényegesebb ágazatai jobban igénybeveszik nappalát, éjjelét, minthogy magát a vegyelemzések gyakorlatában folyton képezhesse".

12 Hazánk akkori helyzetét tekintve azonban nyilvánvaló, hogy az aránylag kevés számú mérgezési bűnügy miatt a vizsgálatot vállaló gyógyszerészek nem rendelkezhettek azzal a gyakorlattal és tapasztalattal, minőt az ügy fontossága megkívánt. Erre pedig nagy szükség lett volna, mert a törvényszéki kémiai vizsgálatok közismerten a kémiai elemzések legnehezebb fajtáihoz tartoznak. A nehézség nem is abból adódik, hogy igen sok anyag jöhet szóba mérgező termék gyanánt, és így a vegyi vizsgálatot sok anyag keresésére kell irányítani, hanem inkább abból, hogy az esetek többségében nagy tömegű szerves anyag mellől kell a mérgező anyagot elkülöníteni és meghatározni. FeUetár a nehézségekről így nyilatkozott: „...lényeges különbség van az eljárás között midőn összevegyített porokat vegyosztunk és midőn rothadt hullából kell kicsalnunk a mérget, mely abban gyakran oly csekély mennyiségben van jelen, hogy csak legnagyobb óvatosság, lélekéberség, minden felmerülhető viszonyok szigorú megtartásával fedezhető fel".

13 A gyakorlatban most már e nehézségek egyenes következménye az volt, hogy az ügy kényessége miatt a vizsgálók olyan véleményt adtak, melynek alapján a vádlottat a bíróság felmenteni kényszerült. FeUetár szerint ,,Az ilyen hibák csak akkor jönnek napfényre, midőn a törvényszék bírái véletlenül nem hisznek a megesketett szakértő műveleteiben, s jónak látják azt az egyetemi hatósághoz fellebbezni. De hány eset fordulhat elő, méhben a mű véleménye,