Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Dr. Katona Ibolya: Dr. Kéry (Bittner) Imréről

Bégig fajult. Leírja, hogy egyszer konyhakéssel, máskor vasvillával támadták meg, sőt hóhérlegénynek is címezték. Több alkalommal a tömeg elállta útját, nem egyszer élete veszélyben forgott, ezért a főbírónak társával együtt bejelentette, hogy semmi kedve életét kockáztatni, a betegek látogatását beszüntetik. Mayer Ferenc Kolos írja, hogy Kéryt emiatt ,,a Csanád vármegyei Tekintetes Karok és Rendek" hivatalos iratukban félsz" díszítőjelzővel illették. Időközben a kolerában elhaltak száma mindinkább növekedett, közóhajjá vált a közös bajban az orvosi segítség további messzemenő igénylése. Csanád megyei kolera-orvosi működése alatt, először július 27-ón észlelte az első kolerás beteget. Dr. Hoffmann megyei főorvos jelentésére a királyi biztos dr. Kéryt küldi konzultációra. Az együttesen készített jelentést Csanád vármegye levéltára őrzi (1020) 1831. fasc. VI. latin nyelvű kézirat). A jelentésből kitűnik, mily nehézségekkel küzdöttek egy olyan megbetegedés diagnózisának felállításakor, melyet egyikük sem látott még és csak a helytartótanács által kibocsátott leírások alapján vélnek felismerni. Járványtüneti szempontból ma is helytálló az az elv, hogy nem az első megbetegedés, hanem a tömeges megbetegedés jelentkezése a döntő. (Ezt dr. Stricker, az epidémiák világhírű kutatója 1929ben a Német Orvostörténelmi Társulat Budapesten tartott évi nagygyűlésén is a kutatók figyelmébe ajánlotta.) A kolera a megjelenése utáni 0. héten szűnőben volt, amikor is hazafelé indultak. Csanád megye határán még a desinfectio nagyban folyt. Amíg lovaikat kicserélték, a két orvost ásott gödör fölé állították, melyben parázs tűzre salétromot szórtak, s annak gőzével kifüstölték őket. A hintó fertőtlenítését parazsat tartalmazó serpenyő segítségével végezték. Nem sokkal azután, hogy hazaérkezett, a kolerajárvány Arad megyében is felütötte a fejét és késő őszig tartott. Kéry a helyi kolerajárvány ielején végzett munkásságáról, a Csanád, Csongrád megyei útján észlelt kolerás megbetegedések klinikai képére vonatkozó megfigyeléseiről, a szerzett tapasztalatok alkalmazásáról nem tesz említést kéziratában.