Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Dr. Katona Ibolya: Dr. Kéry (Bittner) Imréről

Csanád megyében az 1831. évi járvány 65 nap alatt 3237 megbetegedett közül 2384 áldozatot követelt. A lakosság 4%-a pusztult el, a megbetegedettek 75%-a. Az 183l-es kolerát 3 évig tartó marhadög előzte meg, az Borosjenőt sem kímélte meg. Kéry „Orvosi szemléletek a hazánkban most uralkodó marhadög körül" című közleményében (Társalkodó c. folyóirat 1837. évfolyam 93. sz.) a nagyközönség elé tárja a járvány megjelenési formáját, helyét, tüneteit, lefolyását, boncelméletét, valamint a ragályos dögvész továbbterjedésének és megakadályozásának módozatait. Nemcsak azt vallja, hogy a betegség ragályos, hanem elengedhetetlennek tartja épp ezért a járványvédelmi rendszabályok megtartásának jelentőségére a lakosság figyelmét felhívni. Igen sokoldalú munkásságot fejt ki. Orvosi megfigyelései, gyakorlati tapasztalatai egyre nőnek. Az ország vezető orvosszaktekintélyeivel szoros kapcsolatot tart fenn. Mikor 1838-ban Flór Ferenc és Stáhly Ignác az „Orvosi Tár", az első magyar orvosi szakfolyóirat „új folyamát" megindították, felkérésükre „dolgozó társul hozzájuk szegődöttem" — írja. Cikkeket készített orvosi gyakorlatából, a hydrotherapiáról; a gyakorlati orvostan akadályairól, gyógyvizekről, melyek meg is jelennek ebben az egyedüli magyar orvosi szakfolyóiratban. (A gyakorlati orvostan előhaladásainak némely akadályai, az orvosi szerénység következtetése, általános nézetekből merítve. — Orvosgyakorlati adatok Arad vármegye borosjenői járása részéről 1839—1840-ben, 1841. Hydrojotria. 1841—44. 1848. Idő és kórjárat Arad megye borosjenői járása részéről 1840—43. és 1847. években. 1845. A légkör alkat méltánylásáról az orvosi gyakorlatban.) 1839-ben a megye költségén Gráfenbergbe utazik tanulmányútra, hol a laikus Vincenz Priessnitz 1831-ben vízgyógyintézetet alapított. Elfogultnak tartotta Priessnitz gyógymódjait, „szerfölött sokat kívánt a víztől, ott is használta ennélfogva, ahol szemlátomást ellenjavalt volt, — szinte gyárilag. Ez sokat ártott a hírének, bár akkor az ő asztalánál étkezők száma 400 volt". Az ország közvéleményét 1846-ban erősen foglalkoztatta Bene Ferenc indítványa, melyet az orvoskar július 25-én tartott ülésén