Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Dr. Katona Ibolya: Dr. Kéry (Bittner) Imréről

Dr. KÉRY (BITTNER) IMRÉRŐL írta: dr. KATONA IBOLYA (Budapest) T/^éry (Bittner) Imrét, mint az 1832. évi hazai nagy kolerajárvány egyik orvosát ismerjük meg Mayer Ferenc Kolos és Bálint Nagy István cikkeiből. Egyéniségéről kortársai munkáiban adatokat, utalásokat nem igen találunk, hiszen a hétköznapok humanista orvosa volt — de hátrahagyott rövid kézírásos autobiográfiája

1

, díjnyertes pályamunkái, tudományos dolgozatai —, mindezeknél jobban jellemzik. 1798-ban Késmárkon született, az elemi iskola elvégzése után a szülői házból Miskolcra került gimnáziumba. 1816-ban a kassai Akadémia bölcsészeti fakultásának hallgatója. Korrepetálásokból tartja fönt magát és így kerül az abaújmegyei főorvos (Keresztessy) két fia mellé házitanítónak. Az orvosegyetemet 1824-ben végezte el. A doktorrá avatáshoz szükséges 101 pengőforint nem volt a zsebében, ezért elfogadta dr. Streit János (1801-ben budai tisztiorvos, I820/21-ben József nádor udvari orvosa) segítségét, kinek egyik lábadozó betege állandó orvost keresett, aki külföldi gyógyfürdőkbe elkísérné, így jutott el Ausztriába, Bajor-, Porosz- és Csehországba. Alkalma nyílott Karlsbad megismerésére is, s a fürdő orvosának (dr. Leó) jóvoltából a gyógyüdülésre odaérkezett betegeket vizsgálhatta és a gyógyvíz hatását megfigyelhette. Elutazás előtt meghűlt, s napok alatt teljesen megsüketült, környezetével csak írásban érintkezhetett. Az ország két leghíresebb orvosa, Bene Ferenc és Stáhly Ignác konzultálta, akik közölték, hogy „nehézhalló" marad. A gondolat, hogy nagyothallóvá vált, rendkívül letörte és szinte elviselhetetlen volt szá-