Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika
imikropaleontológiai kérdésekkel foglalkozóit s ebben a tekintetben nagy jelentőségű a „Beiträge zur Kenntniss der fossilen Bacillarien Ungarns" című 3 kötetes, 102 táblával ellátott könyve. Ö Volt az első hazánkban, aki mikrofotográfiákat készített s ezeket az 1885-i országos kiállításon, majd az 1890-ben rendezett első magyar amatőr kiállításon be is mutatta, s az utóbbit mikroiszkópiumi diatama felvételeit aranyéremmel tüntették ki. Pantoesek József, a taVannoki körorvos a diatoaná ( k, a kovamoszatok világszerte elismert szaktekintélye volt ( már a múlt század 'kilencvenes éveiben. 1916-ban halt meg Ta vamokon. Orvosnak készült, orvosi diplomát is szerzett, ,sőt éveket töltött Kovács József egyetemi tanár, a sebészeti koróda igazgatója, az „orvosi kés Valóságos mestere" mellett, Dégen Gusztáv jogakadémiai tanárnak, a váltójog kitűnő ismerőjének a fia, Dégen Árpád, a magyar botanika kimagasló alakja, a Balkán-félsziget flórájának, főként pedig Velebit növényvilágának Európa-szerte elismert legelső szakembere és a magyar mezőgazdasági kísérletügy egyik fontos intézményének, a vetőmagvizsgáló állomásnak a megszervezője. Dégen évtizedeken át hirdette, hogy hazánkban különösen kedvezőek az adottságok a vetőmagtermesztésre, és ha természeti helyzetünket előnyösen fel tudjuk használni, vezető szerepet biztosíthatunk magunknak több növényi termék európai előállításában. Hazai, valamint balkáni növénykutató útjain számos értékes növényfajt fedezett fel, amelyek időtállóan őrzik szerzői nevét. A növénygyűjtő és növénykutató Dégen Árpád legértékesebb alkotása és hagyatéka posthumus munkáján, a Flora Velebiticán kívül, amelyet a Tudományos Akadémia adott ki, növénygyűjteménye, amely élete utolsó éveiben .a világ legnagyobb magángyűjteményei sorába tartozott. A mintegy 300 000 ívet tartalmazó gyűjtemény, amely rniég az életében a Nemzeti Múzeum Növénytárának tulajdonába ment át, éveken át megcsodált érdekessége volt fasori villájának, ahol 1902 óta szerkesztette a saját kiadású Magyar Botanikai Lapok-at, amely a magyar növénytan és a keleti növénytani törekvések megnyilatkozásait ismertette a külföldi tudományos világgal.
