Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika
1934-ben, hatvannyolc éves korában távozott el az élők sorából .a magyar tudományos életnek ez a kiváló egyénisége. Ravatalára Ferdinánd, a lemondott bolgár cár is koszorút küldött s ez a koszorú i— miként azt .Rapaics Rajmund írta Dégen Árpádról szóló nekrológjában — jelképe volt annak, mennyire megértette és megvalósította Dégen a maga tudományágában és egész munkásságában Magyarország európai rendeltetését: közvetíteni a nyugati kultúrát keletre. Növényeink kitűnő ismerője, a gyógynövények hatásának és orvosi használatának a kutatója volt Magyary-Kossa Gyula egyetemi tanár, a magyar orvostörténet nagyérdemű monográfusa is. A botanikus orvosok sorából nem hagyható ki a Bécsben élt, magyar származású HaMcsy Jenő, a kitűnő és nagy paeientúrával rendelkező bécsi orvos, akiben a botanikához való vonzódás győzedelmeskedni tudott az orvosi .hivatás nyújtotta előnyökön. Halácsy Jenő 1842 noveimbeirében (Bécsben született, ahol szülei akkor átutazóban voltak, különben Várpalotán laktak, ahol atyja Zichy István jószágigazgatója volt. Középiskoláit Székesfehérvárott végezte, de 1859J ben megözvegyült édesanyjával Bécsbe költözött és az ottani egyetemen avatták 22 éves korában az orvostudományok doktorává. Dumreicher professzor mellett lett műtős-növendék, s »mint ilyen, részt vett az 1863. évi porosz háborúban. Bécsbe visszatérve orvosi praxist folytatott, de szabad óráiban mindinkább belemélyedt botanikai stúdiumaiba. Érintkezésbe lépett több külföldi és belföldi szakemberrel, különösen Anton Kernerrel, a színes tollú növénygeográfussal, aki öt évig tartózkodott hazánkban, mint a budai főreáliskola, majd a József-ipartanoda tanára és itt behatóan tanulmányozta növényeinket és a növényföldrajzi formációkon észlelhető törvényszerű összefüggéseket. Theodor Heldreich, Görögország flórájának egyik legelső kutatója ösztönzésére fordult a figyelme a Balkán-félsziget legdélibb országának növényvilága felé. 1896-ban fordulópont állott be életében. Kinevezték az alsóausztriai munkás balesetbiztosító főorvosává. Emiatt praxisát pácienseinek nagy sajnálatára beszüntette. Űj állása viszont
