Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika

vüli tanárává ezer forintnyi évi fizetéssel. Jurányi igen nehéz és, .bonyolult fejlődési kérdésekkel foglalkozott. Az apró mcszatok és mohák szaporodása, majd a virágpor keletkezése, a sejtek osztódása körül végzett és évek hosszú során át tartott vizsgálódásai révén nemcsak idehaza számított tudósnak, hanem a külföldön is. Az ő nevéhez fűződik az egyetemi botanikus kertnek, amely akkor már az Üllői út végén volt, ott, ahol ma is van, európai színvonalra történt emelése'. A ,múlt század dereka után is voltak olyan orvosaink, akik az előző századokban élt jeles elődjeikhez hasonlóan a növénykutatás, az emuneráció, a növényleírás terén jeleskedtek. Közülük elsősorban megemlítendő az esztergomi születésű Feichtinger Sándor, áki orvosi tanulmányainak elvégzése után szülővárosában folytatott orvosi gyakorlatot, eleinte mint megyei, majd városi és végül, mint kórházi igazgató-főorvos. Kitűnő ismerője volt Esztergom környéke és a Pilis hegység flórájának, amelyről több előadást tartott a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésein, de növénykutatásainak eredményét 1899-ben könyvben is megjelentette ..Esztergom megye és környékének flórája" cimmel. Botanikusnak indult az Árva megyei, alsókubinl születésű Szontágh Miklós is, aki már Bécsben orvosnövendék korában, 1863-ban Árva megye, 1864-ben pedig Sopron megye flórájáról írt a bécsi Állat- és Növénytani Társulat évkönyveibe. 1873-ban vette át Tátrafüreden a vízgyógyintézet vezetését s bár ezután inkább a balneológia, a klimatológia és a vízgyógytudomány foglalkoztatták, orvosi értekezéseiben pedig a tüdőbetegségek gyógyításának módjait tárgyalta, a botanikához sohasem lett hűtlen és a Tátravidék növényzetének ismertetésére és kutatására a haláláig nagy figyelmet .fordított. Eleinte a Magas Tátra, majd pedig Hercegovina déli részének, Dalmáciának és Montenegrónak flóráját kutatta a nagyszombati születésű Pantocsek József, aki Göttingában kezdte orvosi tanulmányait, a bécsi egyetemen folytatta és ott is kapta orvosi oklevelét 1876-ban. Egy ideig a Nyitra megyei Ta vamokon volt kör or vos, majd pedig a pozsonyi kórháznak lett az igazgatója. A botanikán kívül mikrográfiai, illetve