Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika

dagították a botanikus kertek növényállományát vagy pedig herbáriumokat készítettek, mint például Pariz-Pápai András, Pariz-Pápai .Ferenc fia, Nagyborosnyai Márton nagyszebeni orvos, vagy a dániai Franz Mygind, aki a kopenhágai egyetemi orvosi fakultására iratkozott be 1729-ben, de nem lett orvos, hanem kémikus, kereskedelmi szakember s ebben a minőségében sokat utazott. Utazásai során mindenütt növényeket gyűjtött, így Fiume környékén és 4240 növényt tartalmazó herbáriumát végrendeletében a budai egyetemnek hagyományozta és ezért idézzük e helyen emlékét. A XIX. század második felében, amikor 'a növénytant még az orvosi karon tanították és nem a bölosészetin,, mint manapság, voltak orvosaink, akik annyira megszerették a növénytant, hogy diplomájuk megszerzése után csak rövid ideig maradtak az orvosi pályán és a növény tudomány művelésére rendezték be életüket. Ilyen volt a nyíregyházi születésű Jurányi Lajos is, aki 1862-ben kapta meg a pesti egyetemen orvosi diplomáját. Alig kezdte meg orvosi gyakorlatát, máris abbahagyta. Nem az orvostan terén alkotott nagyot és maradandót, hanem a növénytan területén. Az egyetem orvosi ikara, hogy a fiatal orVös a tudományos növénytani búvárkodásban tovább képezhesse imagát, neki juttatta a Chardan-féle ösztöndíjat s igy került abba a helyzetbe, hogy Bécsben, Münchenben és Jénában növényanatómiai és fiziológiai tanulmányokat folytasson. Hazaérkezése után egy ideig nevelősködött és megpályázta a pesti egyetem növénytani tanszékét, s bár a pályázók között híres és nagy tudományú férfiak voltak, így Hazslinszky Frigyes, egykori eperjesi tanára, a neves füvé'sz; Gönczy Pál, a „Pestmegye és tájéka viránya" írója; Kátay Gábor orvostudor és hites gyógyszerész, a „Növénytan különös tekintettel a gyógyszerismére" írója; a nagy tekintélyű D orner József, aki eleinte gyógyszerész volt, majd a szarvasi, utóbb a pesti evangélikus gimnázium tanára lett és egyik előharcosa volt hazánkban a növények anatómiájának és fiziológiájának; valamint L'i'nzJbauer Ferenc, az orvosi karon a ,,propedeutica chirurgiae" professzora — mégis őt nevezték ki 1866. június 16-án a pesti egyetemnél a fűvészettan rendkí-