Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika
egy ellenünk írt német gúnyversre hosszabb verssel válaszolt, amelynek utolsó két sora így szólt: Wer sich gern Liebe, Treu und Gutthat lässt beweisen, Von fremder Nation, darf nur nach Ungarn reisen. Kapcsolatait ,mindvégig megtartotta magyarországi barátaival, elsősorban Loew-vel, aki tanácsai alapján összeállította szülőföldje növényeit, az első magyar növényenumerációt j,Flora semproniensis" címmel. Ebben a munkájában Deccard János Vilmos soproni orvos is segédkezett. Ez a műve nem jelent meg nyomtatásban, csak kéziratban, illetve annak másolatában maradt reánk, de több folyóiratban is napvilágot látott epistola ja, amelyben felszólította a magyar orvosokat és botanikusokat a ,, Flora Pannonica" megírásában való segédkezésre. Ebben az időben már Debrecen város fizikusa volt Csapó József, medicináé doctor, aki pályájának kezdetén orvosi értekezéseket írt, majd sok fáradtsággal és munikával elkészítette botanikai művét. Méliusz és Beythe óta ez volt az első magyar nyelvű, orvos írta orvosbotanikai könyv, amelyben 417 növénynek külső és belső orvosi hasznát ismertette. A győri születésű Csapó József Strassburgban kezdte orvosi tanulmányait, Baselben végezte és ott is avatták orvosdoktorrá 1759ben. Első orvosi értekezése ,,Disquisitio de praesentia liquidi nervei in musculo" még Strassburgban jelent meg, de a másodikat, a „Kisgyerekek ispitála" címűt, amelyben a gyermekek különféle „nevezetesebb" nyavalyáit, külső hibáit és orvoslásuknak módjait sorolta fel, már Nagykárolyban jelentette meg 1771-ben. Ezt követte orvosbotanikai műve az 1775ben Pozsonyban nyomtatott „Üj füves és virágos magyar kert", amely nagy közkedveltségnek örvendett, amit bizonyít az is, hogy másodszor is kiadták. Csapó a leírt növények egy részét kertjében is nevelte. Orvosbotanikai művének megírása előtt és után sokat botanizált nemcsak Debrecen körül, hanem a távolabbi vidékéken, még a dunántúli megyék területén, sőt a Bakonyban is. A botanizálás mellett újabb orvosi könyvecskéket is írt. Ilyen volt az 1791-ben megjelent „Orvosló köny
