Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika

merkedett, Strassburgban humanista iskolát nyitott, és ott kilenc évig tanított azért, hogy az orvosi tanulmányokra pénzt szerezhessen. Sikerült is a baseli egyetemre eljutnia, ahol 1530-ban kapta meg a doktori címet. Orvosi híre hamar elterjedt, s Bern városa 1532-ben tekintélyes fizetéssel orvosává fogadta. Brunfels már a szó szorosabb értelmében botanikus volt, mert egy táj növényeit ismertette. Az elzászi növényekről, szám szerint 229-ről, Hans Weydir festőművésszel remek rajzokat is készíttetett. Ez a mű „Herbarum vivae icônes" és „Contrafayt Kreuterbuch" címmel Strassburgban jelent meg, az első kötet még életében, a második a halála után, mert 1534-ben távozott el az élők sorából. A második kötet különben a magyarországi növényekről is érdekes adatokat tartalmaz. Brunfels kortársa, Hyeronimus Book, latinosított nevén Tragus, aki szintén papnak készült, de orvos lett, 1539-ben kinyomtatott Kráuterbuchjában eleven és találó leírást közölt lakóhelyének növényeiről. Újabb lépéssel vitte előbbre a növény tudomány fejlődését a Zürichben született Conrad Gesner, aki 1537-ben Lausanneban a görög nyelv tanára volt, majd Montpellierben és Baselben végezte orvosi tanulmányait, utána pedig szülővárosában telepedett meg mint orvos. A tudomány különböző területein bámulatos tevékenységet fejtett ki, üj irányt adott az irodalomtörténetnek, a természetrajzot tudományos színvonalra emelte és saját kutatásai és megfigyelései alapján rendszeresítette. Ö volt az első, aki a növényeket virágaik és magvaik alapján csoportosította. Baselben 1541-ben megjelent ..História plantarum" című, de különösen 1555-ben kiadott „De raris et admirandis her bis" című könyvével a korábban, nem orvosok írta Kräuterbuchok és Hortus sanitatis-ok tévedéseit és túlzásait helyreigazította. Maga is termesztett gyógynövényeket és ezeket orvosi praxisában gyógyszerül felhasználta. A botanikus atyák egyike volt Leonardus Fuchs müncheni orvos, majd Tübingában az orvostan professzora, aki az orvostudományról írt kompendiumon és sok más orvosi vitairaton kívül 1542-ben Baselben megjelentette „História stirpium" című munkáját, amelyben a hazai növényeket betűrendes leírásban