Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika
botanikusa és farmakológusa. A kilikiai Anazarbesben született, mint katonaorvos a római seregben szolgált s ebben a minőségében sok országot bejárt. A gyógyító anyagokról rtepiOXnç íctTpÍKÍjc című, öt részből álló könyvében az általa leírt, mintegy 600 növényt túlnyomó részben maga is megfigyelte, gyűjtötte, sőt már külön foglalkozott a vadon termő és külön a termesztett növényekkel. Részben a növényország, részben az állatvilág köréből vette főzés, forrázás, borban történő kivonás útján készített, sokszor bonyolult okoskodás vagy durva empíria alapján, néha egészen furcsa, néha undorító összetételű gyógyszereit Claudius Galenus, az ókori görög orvosi tudomány legkiválóbb képviselője, aki időszámításunk II. századában, 130-ban született a kisázsiai Pergamum városában. Ott kezdte meg orvosi tanulmányait, majd Smyrnában és Alexandriában folytatta. Tanulmányainak elvégzése után szülővárosában lett az Aesculapius szentélyével kapcsolatos gladiátoriskola orvosa, majd becsvágyának engedve Rómába ment, ahol orvosi előadásaival és állatkísérletek bemutatásával nagy hírnévre és nagyon jövedelmező orvosi gyakorlatra tett szert. A római orvosok nem jó szemmel nézték a fiatal görög orvos ténykedéseit, aki szembehelyezkedett a római orvosi iskolák tanaival. Olyan nagy volt iránta az orvosok ellenszenve, hogy 168-ban visszatért Pergamumba, de a következő évben újból megjelent Rómában, ahol megnyervén az egymást követő császárok, Marcus Aurelius, Commodus, Pertinax és Septimus Severus bizalmát, azoknak lett az udvari orvosa. Ekkor tűzte ki céljául azt, hogy véget vet az orvostan terén a különböző orvosi iskoláknak egymással ellentétes tanai által okozott káosznak és megalkotja az orvosi tudományok új, harmonikus rendszerét, amely galenizmus néven másfél évezreden át irányította sok százezer orvos felfogását és tevékenységét, és annyira megkövesedett az orvostanban, hogy másfél évezreden át lehetetlenné tett minden nevezetesebb haladást. Paracelsusnak, a „királyok doktorának és a doktorok királyának" kellett jönnie, hogy a galenizmus tanításait kikezdje és harcot indítson ellenük, aminek a korabeli feljegyzések szerint a bevezetője az volt, hogy Galenus
