Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. BENCZE JÓZSEF: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól

is termesztették. A Bakács-kódexben (1493—1496) ez áll: „Ortum croci feci parare et Seminare . . . gramina croci ad seminandum", etc. Főleg a Felvidéken foglalkoztak vele, a Thurzó-, Forgách-, Zrínyi-családok számvetésében sokszor előfordul. A cserekereskedelemben is gyakran olvashatunk róla. A méhosípéssel való gyógyítás is több ízben előfordult a kéziratos könyvek receptjei között, a mézet pedig, mint ízesítőt használták a cukor helyett. A Kisfaludy-kéziratban 28 oldal foglalkozik a: „A méneknek tartásáról". Ebben sincs semmi meglepő, mert hazánknak egyik legbőségesebb kiviteli cikke a XVI—XVIII. században a méz és a viasz volt. Az 1625. esztendőben csupán Ausztriába 6000 q viaszt szállítóiak ki és ennek többszörösét méz formájában (Gazdaságtörténeti Szemle VII. évf. 474.). A méhsör készítéséhez, ugyanígy a különböző virágvizekhez is sok mézet felhasználtak. A Batthyány-, Nádasdy- és a különböző erdélyi kéziratos levéltárakban egészen különleges gyógyító mézekről tesznek említést. Pl. fontos orvosságnak tartották a rózsamézet, vagy a tárkonymézet. Orvostörténészek és etnográfusok azt szokták állítani, hogy gyógyító szokásokkal, empirikus orvoslással való foglalkozás inkább a néprajz feladata. Valóban, hosszú időn át alig történt egyéb, mint annyi, hogy etnográfiai szaklapok, folyóiratok és könyvek, nagyon ritkán orvosi folyóiratok is helyt adtak különböző ilyen irányú gyűjtéseknek, de azzal lényegében alig vagy semmit sem foglalkoztak. Néha csak mint kuriózumot közülték. Akik nem értettek hozzá és érzékük sem volt az ilyen gyűjteményhez, azok inkább vidám csodabogárként olvasták el. Méginkább áll ez a gyógyító vonatkozású gyűjteményekre. A gyűjtők és orvostörténelemmel foglalkozók közt is sokan azt vallották, hogy mivel a nép konzervatív része a lakosságnak sokkal inkább Őrzi és tovább viszi mind az ősi saját, mind a magasabb osztályokból hozzá leszivárgott és a népnél meghonosodott gyógyítási elemeket, akár empíriáról van szó, akár pedig babonás, misztikus hagyományokról. Látjuk