Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. BENCZE JÓZSEF: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól

azonban, hogy ez a beállítás nem helyes, mert legalább annyi elem alulról, a néptől indult el és szivárgott a felsőbb osztályokba és ott is éppoly szorgalommal foglalkoztak vele. Legfeljebb azt mondhatjuk, hogy ott — műveltségüknél fogva — inkább igyekeztek annak néha valami kis természettudományos színt adni vagy ilyent belekeverni, ha helyes volt, ha nem. Mi azonban inkább azt gondoljuk, hogy ez a szivárgás állandó és kölcsönös volt alulról felfelé és megfordítva. Ezt mutatják a kézirataink is. Külföldön nagyon bőséges és szép gyűjteményes munkák jelentek meg és jelennek meg ma is, és okos kollaborálás indult meg már évtizedek óta az etnográfusok és az orvostörténészek közt. Sokszor nehéz is a két ágat elválasztani a gyakorlatban, munka közben. Egyelőre attól nem kell tartanunk, hogy a magyar orvosló és doktorkodó empirikus szokások eltűnnek, még mielőtt öszszegyűjthetnénk azokat. Manapság, mint ahogy említettük is, a magyar nép közt (annak minden rétegében) kifejlődött és egyre inkább terjed a kettőzöttség, ami azt jelenti, hogy beleivódott az a különös szokás — mi ez, mint empíria? —, hogy gyógykezeltetik magukat a legmodernebb módon és intenzíven, felhasználva minden alkalmat és lehetőséget, de vele együtt — titokban vagy nyilvánosan — hisznek az empíriában, a hagyományos családi, rokoni, táji stb. orvoslásban és azt cselekszik is. A gyűjtés és a hagyományos anyag feldolgozása nagy munka és nehéz munka. Tanulmányomban pl. alig foglalkoztam a szerzetes gyógyítók és ispotályok kézirataival. Ezekhez még nehezebb hozzájutni, mint a világi anyaghoz, pedig bőséges és értékes anyagot szolgáltatna az összehasonlításra és az elemzésre. Nem lehet hozzájutni, mert egy része még rendezetlen, más részét 1944—45-ben sajnálatos módon feldúlták. Remélem, hogy tanulmányom elindít egy gyűjtést, és a vele való foglalkozást, az empirikus doktorkodás terén elsősorban, de más vonatkozásban is. A napfényre kerülő kéziratok és kéziratos empirikus gyógyító könyvek biztosan nagy értéket jelentenek majd; vala-