Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
Dr. TARDY LAJOS: Az első magyar „sub auspiciis” orvosdoktor
nisége, reformokkal összenőtt életútja predesztinálja. Mindezt még érdekesebbé teszi az a tény, hogy életútja Magyarországról éppen Grúziába, majd onnan Oroszországba ívelt át és ezzel emlékezete a magyar—orosz és magyar—grúz kapcsolatok külön fejezetét jelenti. Korai ifjúságáról aránylag kevés adatunk van. 1744. november 28-án született a szászországi Eisleben városkában, mint azt az ottani Szent András-templom anyakönyvei bizonyítják. Eredeti családi neve Ehlich volt és csak Magyarországra költözése előtt változtatta meg nevét, korának felfogása szerint nyomós okok miatt, Reineggsre. A közeli Artern város iskolájának elvégzése után, tizennégy éves korában már az apáról fiúra szálló családi foglalkozást: a sebész- és borbélymesterséget tanulja. Négy évvel később már Lipcsében találjuk, ahol eleinte tanult mesterségét folytatja, de mihelyt egy kis pénzt gyűjtött össze, beiratkozott az egyetem orvosi karára. Mint kortársai írják, ekkor már teljesen a tudásvágy ejtette hatalmába, de e tudásvágy fő hajtóereje az aranycsinálás álma volt. Főleg a vegyészet érdekli — az ifjú alkimistánál ez magától értetődik — és rövidesen a nagyhírű Rüdiger professzor legjobb hallgatója, sőt segédje lesz. Rüdiger maga is szenvedélyes rabja az alkímiának és segédjének ez a hajlama oldalán valóságos megszállottsággá válik. Rüdiger professzor receptjeit mindennél féltőbb gonddal őrzi és tizennégy évvel később is ott szorongatja kézicsomagjának rejtett rekeszében, amikor kurd rablók törnek rá és karavánjára az úttalan kisázsiai sivatagon. Mint kortársa és első méltatója, Gerstenberg írta 1797-ben megjelent munkájában, Reineggsről ismerősei és egyetemi évfolyamtársai erősen gyanították, hogy titkos társaságok tagja és összeköttetésben áll a rózsakeresztesekkel. „Titokzatosnak tűnő magatartása, állandó kapcsolata hasonló hírben álló emberekkel, indokolatlannak látszó hirtelen egy-kéthetes elutazásai még jobban alátámasztották ezt a feltevést."' így aztán teljesen érthetővé válik, hogy egyszerre csak „eltanácsolják" az egyetemről, még hozzá olyan radikálisan, hogy még a városból és környékéről is kitiltották.
