Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. TARDY LAJOS: Az első magyar „sub auspiciis” orvosdoktor

AZ ELSŐ MAGYAR „SUB AUSPICIIS" ORVOSDOKTOR írta: dr. TARDY LAJOS (Budapest) TYTeszprémi István éppen csak megemlíti a XVIII. század híres magyar orvosai között. Szinnyey néhány életrajzi adat mellett csupán Nagyszombaton, 1773-ban nyomtatásban megjelent doktori disszertációjának címére szorítkozik. És ezzel a gyérnek is alig nevezhető ismertetéssel jóformán lezártnak tekinthetjük a Reineggs-szel foglalkozó hazai irodalmat, mert ezeken felül legfeljebb utalásokat találunk nevére vagy működésére. A külföldi nyomtatott forrásokat illetően is legalább jó száz esztendőre kell visszanyúlnunk, ha alaposabb életrajzi anyagot akarunk napfényre hozni, kivéve a szovjet irodalmat, mely néhány újabb, bár töredékes adattal egészíti ki Reineggsszel kapcsolatos ismereteinket. Összefüggő, életét és működését egybefoglaló mű azonban Reineggsről, az orvosról, reformátorról és diplomatáról eddig még nem jelent meg, ha csak Gerstenberg másfél évszázaddal ezelőtt megjelent összeállítását nem nevezzük annak. Ez a kísérlet kíván vázlata lenni egy későbbi, Reineggs pályáját és hatását kritikai alapon felmérő nagyobbszabású monografikus tanulmánynak. Annyi már most is bizonyos, hogy Reineggs Jakab, a nagyszombati egyetem első „sub auspiciis" avatott orvostudora, a grúz történelemben „Jakub bej" néven ismert reformátor alakja mind magyar, mind egyetemes orvostörténeti, mind pedig kultúrtörténeti szempontból megérdemli, hogy kiemeljük a méltatlan feledés homályából, és arra a helyre állítsuk hagyományaink tárházában, amelyre őt progresszív egyé-