Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. MÉREI GYULA: A babilóniaiak és asszírok orvostudománya, különös tekintettel az osztraka-leletek szövegére

a cédrusra és mivel Ea a vízimélység istene, ezért a tisztító­papok a víznek is különös varázserőt tulajdonítottak. A leg­fontosabb varázslati igézetet azonban az istenség titkos nevé­nek („a legnagyobb név") kimondása jelentette, mert mint azt Z.síár pokoljárásáról szóló legendában olvassuk, a földöntúli összes hatalmat vak engedelmességre kényszerítené, mivel e név megismerőjére az istenség ereje átruházódik. Miután ilyen titkos név valójában nem létezik, ezért azt nem is ismerhet­ték. Éppen ezért a varázsszövegekben mindig csak Ea-ra tör­ténik hivatkozás, mint olyanra, aki ennek birtokában van. Talizmánok, amulettek, állati csontok, fogak vagy kelme­darabok (utóbbira vonatkozóan lásd: XVIII., XXVI. és XXVII. táblát) jutnak démonűző és gyógyító szerephez. Utóbbiakra varázsformulákat is írtak. Máskor kutyaszobrokat ruháznak fel varázslatos erővel és ezekkel akarják kiűzni a betegsége­ket. Ezeknek neveket is adtak, mint pl. Kdsid-ajabi, „az ellen­ség legyőzője". Ha a mágikus kutyaszobor három napig őrt ál­lott a beteg ágyánál, akkor széttörték, liszttel kevert vízzel meghintették és elásták abban a reményben, hogy ezzel a be­tegségeket is megsemmisítették. A varázsszövegeket éppen úgy általánosították, mint a bűn­lajstromokat. Ama félelem miatt, hogy valamelyik betegság kimarad és ez által érvényét veszíti a varázslat, az összes lehe­tőségeket felsorolták. Keleten nem voltak ritkák a psychopatha egyéniségek. A démonűző szertartások, a maguk komor ünnepélyességükkel kétségtelenül megrázó élményt jelentettek és ez a magyará­zata annak, hogy hisztériás egyéniségek néha „meggyógyul­tak" képzelt betegségeikből. Ezeket a gyógyulásokat természe­tesen egyáltalában nem tekinthetjük csodának, de egyszerű csalásnak sem, hanem a psychotherápia egyik kezdetleges for­májának. A morális érzés növekedésével a vezeklő himnuszok és bűn­bánati zsoltárok kerültek előtérbe. Itt a büntető istenség ki­engesztelése képezte a célt. A beteg gyógyulásának érdekében kér bűnbocsánatot. Ezek az imák is általánosítok, mindenki által és minden esetben felhasználhatók. A legjellemzőbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom