Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
Dr. MÉREI GYULA: A babilóniaiak és asszírok orvostudománya, különös tekintettel az osztraka-leletek szövegére
Tubi — Utul — Ellil zsoltára („Panaszdalok a szív megnyugtatására"), ahol a legendás sumér király elpanaszolja, hogy minden jámborsága ellenére őt és országát az istenek súlyos csapásokkal sújtották. A babilóniai és egyiptomi felfogás között igen nagy a különbség. Amíg a babilóniai mindig alázatos és kéri, hogy az istenek elégedjenek meg már a jogosan vagy érdemtelenül reá mért szenvedésekkel, betegségekkel; addig az egyiptomiak egyenesen megfenyegetik isteneiket. Ezek a szövegek néha művészi szépségűek. A ninivei könyvtár mágikus szövegei közül a „Nyissad meg füledet Eridu fia'" (Eridu fia: Ea isten) kezdetű részből idézzük: „A fejnek betegségei úgy térjenek visza rejtekükbe, mint a galambok, mint sáskahad siessenek az égnék csarnokába, madárként szálljanak végtelen messze és istenének védelmező keze vezesse vissza a beteget." Azzal, hogy a babilóniaiak a betegségek eredetéül az isteni okságot tekintették, egyúttal előtérbe került az az óhajuk is, hogy az isteni akaratról és elhatározásról már eleve is értesüléseket szerezhessenek. így alakult ki a babilóniai ómen-tudomány. Egyrészt azt hitték, hogy az istenség akaratát és *a jövendőt bizonyos előjelek tudósítják, amelyek megláthatok, csak éppen úgy, mint valamely titkos íráshoz, meg kell találni a megfejtésükhöz szükséges kulcsot. A rómaiaknál is vannak hasonló törekvések. Minden állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozó ősnép különös jelentőséggel figyeli meg a kozmikus jelenségeket, hiszen ettől függ egész léte. Ez az oka annak, hogy ezeknek a népeknek ősvallása a természetimádat. A természeti jelenségek megszemélyesítése, a későbbi fejlődésben is, a babilóniai vallásra nyomja bélyegét. Éppen ezért a babilóniaiak az égbolton, a csillagzatok változásaiban keresték az istenség előjeleit. Ez a tevékenység a csillagjóslás (asztrológia). Az asztrológia Babilóniából terjedt el és egészen az újkorig éreztette hatását, azzal még gyakran találkozunk az orvostudomány történetében. Viszont éppen az asztrológiai követelmények segítették elő a babilóniaiaknál a csillagászat (asztronómia) fejlődését, Az állami és egyéni élet, így a gyógyítás minden megnyilvánulását meghatározták az asztrológiai jóslá-