Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. BIRTALAN GYŐZŐ és Dr. MÁTÉ KÁROLY: A klasszikus kínai orvostudomány hatásának nyomai Koreában

tését, energikusabb vérellátást, jobb idegműködést kíván elérni. Második esetben a kórosan felgyülemlett energia szétszórása lesz a célja, a vérbőség enyhítése stb. Ezt az akupunktúrával (kínaiul cheen cihu) éri el. Az eljárást kínos pedantériával végzi. A test felületén 388, e célra szolgáló helyet tartanak számon, azonkívül nem közömbös az alkalmazott tűk anyaga, a forgatás iránya stb. A gyógyszeres kezelés szintén részint elméleti, részint pedig tapasztalati alapokon áll. A gyógyszerek alkalmazása elsősorban a szervek és elemek analógiáján, illetve a szervek egymás közötti kapcsolatán alapul. A kínai gyógyszerek jó része a középkori arab és európai orvostudományban is ismert, attól függetlenül vagy átvétel következtében. Jellegzetesen kínai azonban a terápia elméleti alapja. Az öt alapelemből indulnak ki. Ezek: a fa, tűz, föld, fém, víz. Ezek mindegyike sorrendben a következőt képezi, vagyis „támogatja". így megy ez örök körforgás szerint, mert a víz újból növényt, azaz fát hoz létre. Az elemeknek szervek felelnek meg, nevezetesen a fenti sorrend alapján: a máj, szív, lép, tüdő és vese. E szervek között is baráti vagy ellentétes kapcsolatok ismeretesek. Az ötös tulajdonság kiterjed a bolygók, égtájak (öt égtájat ismernek, mert a megfigyelő kiinduló középpontját is égtájnak veszik), színek, évszakok stb. vonatkozásaira. Adva van tehát egy rendszer, amelyben bő tere van a spekulációnak. A gyógyszer alkalmasságát elsősorban teoretikusan a fentiek figyelembevételével döntik el. Különösen azonban a népi orvoslás előítéletektől mentesebb területein egy sereg tapasztalati alapon kipróbált kitűnő gyógyszert is alkalmaztak. Ilyen esetekben az elmélet valószínűleg utólag igazolta az eredményéket. Bármint is álljon a helyzet, e furcsa dogmatikus medicina komoly eredményeket is hozott. Néhány fontosabb példa erre a himlőoltás, a scabies kórokozójának felfedezése, illetve leírása, a golyvásodás ellen égetett spongya vagy tengeri föveny fogyasztása, amely lényegében jódkezelés, már időszámításunk előtt 1400 év körül is alkalmazták, de hasonló megokolásból most is esznek Pekingben nyers tengeri salátát.