Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. BIRTALAN GYŐZŐ és Dr. MÁTÉ KÁROLY: A klasszikus kínai orvostudomány hatásának nyomai Koreában

A kínai Hippokratész Pien Chuen kb. ie. a IV—V. században írta le elsőnek nagy részletességgel a pulzustapintást és annak jelentőségét. „Nan Chieng" című művében foglalta öszsze tanításait, melyben például tagadta a boszorkányok és varázslatok létezését. Tanai évszázadokon át alapul szolgáltak a későbbi orvosnemzedékeknek. Az eljárások és tanok azután valószínűleg nagyrészt Koreán keresztül terjedtek Japánba és a délebbi szigetékre. Egyéves koreai tartózkodásunk alkalmas volt arra, hogy ilyen irányú tapasztalatokat gyűjtve megítélhessük az összefüggést a két orsZág ősi vagy népi gyógymódjai között. A leszármazás minden kétséget kizáróan megállapítható volt. A gyógyeljárasok leggyakoribb formái a következők: 1. Thum kezelés, azaz moxibustio. 2. Csini, vagyis tűszúrás kezelés. 3. Fha csim, tüzes tűvel történő tűszúrás kezelés. A Thum kezelésnél bizonyos meghatározott fűféléből golyó alakot gyúrnak, megszárítják és a megfelelő helyre téve elégetik. Rendesen nem egy, hanem több helyen történik ilyen égetés. Pl. gyomorpanaszok esetén a köldöktől jobbra-balra kettő-kettő, vagy három-három égetés történik. Az égetett bőrön szabályos égési seb keletkezik, mely pörkösödés után három-négy hét múlva gyógyul. A visszamaradó heget a beteg egész életén át viseli. Jellegzetes, kb. 10—20 filléres nagyságú, nagyon hasonlít a himlőoltáshoz. Az égetés helyének kijelölése azonban, úgy látszik, már nélkülözi az eredeti „elméleti alapot". Többnyire a betegség helyének, vagy a fájdalom kisugárzásának felel meg. így, mint említettük, gyomorpanaszok esetén a köldöktájon vagy feljebb az epigastriumban. Mellkasi betegségeknél a mellen, vagy háton, ízületi betegeknél a fájdalmas ízületek felett. Egyik endarteritises betegünknél a térd belső felszínén volt egy-egy égési folt. Észlelésre került olyan beteg is, akinek a fején a sok évvel megelőzően végzett égetés, a koponyacsontra is ráterjedő impressziót okozott. Anamnézise szerint feltételezhetően meningitise volt. Az égetést eszméiétlenség esetén is alkalmazták. Ilyenkor a szárított fűgolyót a