Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
Dr. BIRTALAN GYŐZŐ és Dr. MÁTÉ KÁROLY: A klasszikus kínai orvostudomány hatásának nyomai Koreában
nedvesség stb. negatív tulajdonsága. Minden dolog harmóniája ezen elemek egyensúlya. A szervezetben a yang az életmeleg, mely főleg a ruganyos és üreges szervekben van. A y in az alapnedvesség, mely főleg a tömött szervekben helyezkedik el. A két elem a vérben és a belélegzett levegőben cirkulál. A keringés pangása lokális egyensúlyváltozáshoz, betegséghez vezet. E felfogás teljesebb megvilágításához egy kínai szerző erről szóló véleményét idézzük Souillé de Morant nyomán: „ami teljes, az fájdalmat idéz elő; ami üres, az vágyódást kelt. A fájdalom nem más, mint a yin túlzásban". Az említett cirkuláció azonban nemcsak egyszerű anyagáramlásnak tekinthető. Valamiféle elektromos potenciálkülönbségből keletkező közlekedéshez hasonlítható. Az Ekg, az Eeg, valamint az elektroterápiás eljárások megismerése után az ősrégi teória meglepően modem színezetet kap. Az orvostörténészek 50—60 évvel ezelőtt a yang — yin hatásokat a szervezetben elsősorban anyaghoz kötötten képzelték el. Az 1936-ban megjelent Laignel— Lavastin „Histoire generale de la medicine" idevágó fejezetében pedig így méltatják ezt a koncepciót: „A kínai orvostudomány legeredetibb és legtermékenyebb felismerése a szervezetben keringő energiáról való. Ez a 12 vezetéken halad (felerészben yang, felerészben yin). E vezetékek mintegy délkörök helyezkednek el és nincsenek összefüggésben az erekkel, idegekkel és nyirokerekkel." Minden szerv bizonyos pontokkal viszonyban van, melyek a szerv zavara esetén érzékennyé válnak. E pontok a vezetékeknek megfelelően helyezkednek el. Az így támadt érzetek egy még pontosan fel nem ismert pályán jutnak a felszínre, amidőn a szervek megbetegednek. Az érzet energiának fogható fel. A betegség az energia többleteié vagy hiányára vezethető vissza, illetve az energia keringési zavarára. A meridionális pályák fogalmával tehát eljutottunk az akupunktúra és moxibustio indítékához és céljához. A kínai orvos feltevése szerint vagy „megerősíteni", va,gy „szétszórni" kívánja a test kóros területén levő energiatöltést. Első esetben a moxibustiót alkalmazza, amellyel a hiányzó energia serken8* 115
