Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)
Prof. RÉTHELY ANTAL: „Jegyzések a Choleráról"
•6. Éj haj, ki meg veti A bor ivást nem követi Azt az epe méreg Sirba temeti. 5. Éj haj a bor árja A Cholerát le forrázza A Görts kezünk lábunk Soha sem járja. 7. 8 Jankám utollyára Egy pár tsókot adj ortzámra Meg válunk egymástól Ugy sem sokára, örvendve megyünk a Dicsőültek táborába Nem lessz többé bajunk E rossz világba. Ámbár a Cholerától mindenek féltek és iszonyodtak, mind az által mindenek jól ettek ittak, ezt tartván a Cholera ellen a leg jobb orvosságnak; az Urak bő vön adatták a Bort Pá j inkát tselédjeiknek. El múlván pedig a Cholera, és ebben az esztendőben bővön teremvén Bor Buza, ősszel minden felé házasodtak, soha sem volt talán annyi Lakodalom egy Esztendőbe mint ekkor (:de sokan is özvegyen maradtak:), a fellyebb le irt Nótát danolták musikáltatták minden felé. Az 1836-ik Esztendő Nyarán, ismét ki ütött a Kolera, azokon a hejeken a hol 31-be nem volt; már ekkor T.Kevi sem kerülte el. El terjedt az egész Békés, Bihar Vármegyékbe, az Érmellyéken Karátson fele és másutt is. Tanulván a mult Cholera béli károkon most semmi rendelés sem bezárás nem rendelődött. Az Orvoslása, a mint némelly hejeken hallottam, ebből állott: meg publicálódott, hogy minden Háznál Kádakba, Hordókba Viz legyen Üstbe fazekokba melegittsék, minden esetre. Mihejt tehát, valakibe bele állott a Görts, a jól fel melegített Vizet nagy Hordóba töltvén, bele melegített Téglákat rakván, a beteget bele nyomták, és mind addig benne tartották mig a Görts ki nem állott belőllek; ez által számtalanok meg gyógyultak. A Has menés ellen, leg jobbnak tapasztalták, a jó Bor Etzetnek bővön való ivását. — Meg jegyzem még azt is: Ez az Esztendő mindenbe terméketlen lévén és nagy szükség uralkodván, minthogy Eső nem volt, Mennydörgést hallani sem lehetett. Gyomán lettembe azt beszélte az oda való Nótárius Kalotsa István: Hogy a Kolera nállok kiütvén magát, egy néhány nap múlva jött egy felleg nagy villámlással Mennydörgéssel Égi háborúval Zápor Esővel, és aztán a Kolera mindjárt megszűnt. Talán tehát a nagy szárazság, Electricitásnak nem léte, okozhatta ezenn Kolerát; vagy az Electricitás használ a Kolera megszüntetésén. Kenderesen meghaltak Kolerában 1831-ben 143-an.' ?
