Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Prof. RÉTHELY ANTAL: „Jegyzések a Choleráról"

Ezen művelődéstörténetileg érdekes feljegyzésekhez nem fűzhetek megjegyzéseket, azt hiszem ezek maguktól is eleget beszélnek. Bár jól tudom, hogy az 1831. évi kolerajárványnak aránylag gazdag irodalma van, nem mellőzhetem ez alkalommal közölni azokat az adatokat, amelyeket magam gyűjtöttem össze elemi csapás katalógusom részére. Békéscsaba. „Az 1831-ik évben dühöngött epemirigynek összesen 2019 ember lön áldozatja." (Palugyay. Magyarország IV. 219.) Békés vm. „Több ezer ember halt meg kolerában. Békés városok 1902, Füzesgyarmat 50, Gyula 596, Öcsöd 93, Orosháza 1406, Szarvas is nagy pusztitás." (Palugyay és Haan munkái.) Buda. „1831 július 12-én reggel 8 órakor az összes Budára és Óbudára vezető utak, bejárások a kolera betegség miatt elzárattak."

1 (Krenn budai polgár naplója. Főv. Múzeum.) Csongrád. 1831. június 26-a után: „Bezzeg meg mutatta a nagy szélvész a veszedelmet, mert mindjárt elérkezett a nagy mirigy halál, a mely tartott 31 napokig, megholt pedig 831 lélek; de voltunk olyan veszedelemben, hogy azt mondtuk, talán egy ember sem marad meg, mert a halott hordó kocsik ugy zörögtek, mint szüretkor a kocsik." (Blázsik Páll feljegyzései. Közli Hanusz I.) Debrecen. „1831. június. A' Cholera bejött Június hónapba 1831-be kezdette Csapó uttzán." (Ismeretlen naplójegyzete. Közli Balogh István, Déri Múzeum.) Komárom. ,,1831. Ebben az esztendőben kevés gabona és bor termett, az is mindenik rossz; gyümöltsünk a' szigetben sok termett, de a' nyáron a' Cholera miatt enni nem mertük és a leg szebb érett dinnyéinket is a' teheneknek vagdaltuk fel,..." (Jókai József — Móric édesatyja — naplója. Petőfi Múzeum. U. o. hosszabb leírás a koleráról.) Marosvásárhely. ,,1831-ben dühöngött kolerának sok áldozata volt Vásárhelyit." (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. IV. 116.) Gyula. „Végre 1831-dik évben az úgynevezett cholera, s keleti járvány nyavalya is Gyulán augusztus hó 6-án kiütött, s tartott szeptember hó 13-dik napjáig, mely idő alatt — hatósági rendeletnél fogva minden az egyházakban a tartani szokott isteni tisztelet és szertartás, úgy a nyilvános temetkezés, és az azokhoz kellő haran-