Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. CSAPODY ISTVÁN: Id. Csapody István Dr. (1856—1912)

dei használat igazolta. A falitáblákat maga számította ki, logaritmus számításait őrzöm. Az első kiadás kőnyomatú táblái tökéletesek. Atyámra várt az első magyar szemészeti tankönyv (2) megírása is. Szerény címet adott neki: Útmutató a szemészetben. Könyve két kiadást ért meg; a magyar szemészetben ez a könyv évtizedeken át volt megbízható vezető. Teljesen korszerű volt és sokban eredeti. A fejezetek élettani beosztáson alapultak: mozgató, érzéklő, tápláló, fénytörő készülék, védőés nedvesítőkészülék egy-egy fejezetének címe. A fénytörés tárgyalásában pontosan támaszkodik Donders alapvető művére, amelyet különben angolból magyarra készült fordítani. Ma is érdemes elolvasni, mint nem egy más részét az Útmutatónak. Az egész könyv a világirodalom akkori teljes ismeretén épült, hiszen a Szemészet-ben atyám a legszorgalmasabb referálok közé tartozott. De gondosan felhasználta az akkortájban megjelent nagy Wecker—

Landolt-îéle kézikönyvet, a Graefe-Saemisch-t és más műveket is. Mint könyvéből is látható, Csapody kitűnő megfigyelő volt, elsőrendű klinikus. Jó ítélete és éles szeme helyesen látott meg sok mindent. Az idő több tekintetben igazolta őt. A tárgyilagos bírálatnak ezt a leghelyesebb mértékét alkalmazom könyvének ismertetésében is. így különösen a látóhártya-szakadások kérdésében szabad és kell megállapítanunk, hogy a ma már vitathatatlanul helyes tannak atyám munkája hosszú időn át egyetlen képviselője volt nálunk. Már 1890-ben pontosan leírja a retina szakadását, mint a leválás igazi okát; maga is keresett szakadásokat úgy, ahogy Leber tanította. Az Ütmutató-ban ezt olvashatjuk: „Gyakran találni a levált hólyagon cafatos vagy göngyölt szélű repedést, sőt a mai felfogás szerint mindig kell repedésnek lenni, csakhogy néha nem találni meg — írja 66 évvel ezelőtt —, de nem szabad repedésnek nézni a levált hólyag ráncos völgyeit, vagy a kettős leválást elválasztó ép rész vöröslő rését. Mind általánosabban elfogadják Leber magyarázatát, mely szerint előbb az üvegtest vonul vissza az ideghártya felszínéről s kettőjük közt gyűlik meg a folyadék, s ha valami 8* 115