Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)
Prof. SZODORAY LAJOS: Néhány adat az 1848—49-i szabadságharc venereás helyzetéhez
akadályozta, hogy szabadságharcunk folyamán, de különösen a kezdetén, a magyar honvédsereg legfőbb orvosi vezetése körül is bonyodalmak támadtak. A harcok megindulásakor a nagytudású Sauer Ignácz intézkedett a ..felállítandó önkéntes honvédseregnél 10 főorvos és 30 alorvosi állás ügyében", de már 1848. október 13-án Kossuth intézkedésére az ugyancsak kiváló Stáhly Ignácz bízatik meg a tábori orvoskar megszervezésével, majd rövid időn belül ezt a posztot több más kiváló orvosunk veszi át. Mindehhez hozzájárultak az anyagi nehézségek és gyógyszerhiány is. Arra nézve nem találtam adatot, hogy a vezető honvédorvosok megkérdezték volna a nemibeteghelyzetet illetően az akkoriban egyetlen szakember, Jakubovics M. véleményét. Daday adata szerint Sauer kinevezte Hrabovszky dr.-t olyan munkakörrel, mely a nemibetegségek kormánybiztosa feladatkörnek felel meg. Pedig nem sokkal a dicső szabadságharcunk megindulása után a magyar kereskedelmi miniszter rendelete szerint .,számos tábori betegeink kétharmadrésze bujakórban sínylődik". A honvédorvosok is — úgylátszik — szükségét látták a venereás betegségek leküzdésére irányuló felvilágosító munkának, mert amint Zétény Győző monográfiájában 5 olvashatjuk, Szilasy Sámuel sebészmester Pesten 1848-ban „Népszerű tanácsadó titkos betegségekben" című füzetecskét adott ki. A háborús viszonyokkal járó szabadosság felkeltette a lelkipásztorok figyelmét is. Erre vonatkozólag Czeglédy Sándor debreceni teológiai professzor volt szíves néhány értékes adatot rendelkezésemre bocsátani. Ö kutatta ki a Könyves Tóth Mihály debreceni lelkipásztor és tábori lelkész nyílt felhívását 1 a ko mányhoz (Egyszerű, de „talán" érdekes kérelem a magas kormányhoz), amelyben a következőket emelte ki: „2. Másikat kiemelem az erkölcsiség fejlesztését, erősítését. Eljöttek 19—22 éves ifjak stb. Prédikációt nem akarok itt írni. De annyit mint polgár csakugyan elmondok, hogy az általam ismert három honvédzászlóaljból több halt meg bujaság és részegség következtében, mint ütközetben; a kórházakban is több az inficiált, mint a megsebesített." „Miket írtam, tapasztalatból írtam; mert
