Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 3. (Budapest, 1956)

BALÁZS PÉTER: A levéltárakban őrzött időszaki orvosi jelentések a XVIII. század végéről

és belsőleg lobellenes salétrom, bodzabogyóíz (Rob sambuci) és szappanos oldó folyadékok alkalmazásával mérsékeltetett s ez segített a betegen. Bekövetkezvén a betegségfordulás (mely itt főképpen orrvérzés, széklet, izzadás és vizelés for­májában jelentkezett), ha a láz nem múlt el, kínahéj alkal­mazásával szüntettem azt meg, amikor a láz már megszűnt, ezt az orvoslást a láz visszatérésének elhárítására meg kellett hosszabbítanom. Ennek a hónapnak a végén jelentkezett a hasmenés 'diarrhea) és vérhas (dysenteria), melyeket ugyanazon okok idéztek elő. Amíg ugyanis a szervezet nedvei elpárologva el­vesztegetődtek, a visszamaradó nedvek megsűrűsödve és meg­romolva a belekbe kerültek, vagy a nagyobb mennyiségben vagy ártalmas minőségben fogyasztott dolgok az emésztőszer­vek által kevéssé megdolgozva megromlottak és a megrom­lott anyagok ingerükkel a székletet gyakoribbá tették, néme­lyeknél hascsikarással egybekötve, másoknál hascsikarás nél­kül. Akiknél vérbőség jelentkezett (ez ritka eset volt), ér­vágást alkalmaztam, azután ha a gyomorban eldugulás jelent­kezett, hánytatógyökérből vagy borkőből álló hánytatószert alkalmaztam. Ha pedig ez a belekben jelentkezett (ez volt a gyakoribb eset), akkor mannából, orvosi rebarbarából, ta­marindából, csöveskászfából (cassia fistuli) készült lobellenes tisztítószert adtam nekik. Gyakran alkalmaztam enyhítő ola­jos beöntéseket, mindaddig folytatva, ameddig a dugulás jelei mutatkoztak, esetenkint a legtöbbször könnyű enyhítőszer alkalmaztatott, mely mákfejekből készült szörpből (diacodion) vagy esetleg néhány csepp hígított ópiumból (laudanum) ál­lott, külsőleg velencei theriakból (theriaca Andromachi) gyo­mortapasz (scutum stomachium) helyeztetett az alhasra (ab­domen), szűkös növényi táplálék engedtetett meg; italként árpából főzött lé vagy fehér mályvából főzött lé, kosborgyö­kér (saleb) leve és más sűrítő gyógyszerek adatták a beteg­nek. A hasosikarásokat beöntések, melengetések, borogatások és enyhítőszerek, fehér ürömmel (absinthium) készített mentha alkalmazásával és belsőleg adott ópium segítségével szüntettem meg. Megszüntetvén a csórva, a beteg izzasztósze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom