Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 3. (Budapest, 1956)

BALÁZS PÉTER: A levéltárakban őrzött időszaki orvosi jelentések a XVIII. század végéről

a) Milyen összetételű földön törnek elő leginkább ezek a nedvek? b) Az év melyik szakában és milyen éghajlati viszonyok mellett? c) Milyen korúakat és neműeket támad meg elsősorban? d) Milyen más betegségek után keletkezik leginkább? e) Mely testrészeket támad meg leginkább? f) Mely ételek fogyasztása tesz elsősorban hajlamossá a meg­betegedésre? g) A betegségnek milyen a kezdete, folytatódása, kifejlődése, el­fajulása, kimenetele és tartóssága? h) Milyen természetű láz kíséri? i) örökléssel átüt-e az utódokra? k) Milyen egyes esetek fordultak elő? I) Akik egyszer már szenvedtek ebben a betegségben, vissza­esnek-e másodszor vagy harmadszor is? m) A nép milyen gyógyszert használ ellene? Az orvosok milyen gyógyítási móddal érnek el jó eredményt, mely módok ártal­masak és mérgesítik el a bajt? Rigler József megyei főorvos jelentése Csanád megye egészségügyi állapotát érintő havi megfigyeléseiről Előadta a megye 1785. január hó 21-én tartott egyetemes közgyűlésén Alulírott a Kegyes és Főméltóságú Magyar Királyi Hely­tartótanácsnak az elmúlt 1784. esztendő június hónap 7. nap­ján Pozsonyban kiadott 12.557. számú rendeletére, mely ki­mondja, hogy a betegségek mikénti elburjánzásáról hónapok szerinti felsorolásában rendszeres jelentést kell készíteni, mind a saját praxisom és megfigyeléseim, mind a megyei seb­orvos havi jelentéseiből véve, a következőket tartom szüksé­gesnek a nemes közgyűlésnek jelenteni Bármely betegségnek megvan a maga oka, és az orvoslás ritkán ér célt, ha csak előbb nem ismeri meg a betegség okát és az ennek megfelelő gyógyítási módot. A betegségek ezen okozói főképpen a minket körülvevő és általunk belélegzett

Next

/
Oldalképek
Tartalom