Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 3. (Budapest, 1956)

BALÁZS PÉTER: A levéltárakban őrzött időszaki orvosi jelentések a XVIII. század végéről

ség alkalmával, esetleg jellegzetes hazai vagy táji betegségek esetében részletes jelentést küldeniök a Helytartótanácshoz. Ezeket a jelentéseket az egyetem orvosi kara is feldolgozta, így pl. 1785-ben a hazánkban általános népi betegségek, különösen a furunculus gangraenosus elterjedéséről, tudományos és népi gyógymódjairól kér részletes tájékoztatást a Helytartótanács.

8 A felsorolás megközelítőleg sem teljes. Példákat tovább lehetne említeni. A rendeletekben felvetett kérdésekre a feleletet a levéltárakban őrzött orvosi jelentésekben találhatjuk meg. JEGYZETEK 1. Mária Terézia 1752. okt. 26-án kelt rendelete kötelezi a megyéket orvos és sebész tartására. Ld. Győrj' Tibor: Az orvostudományi kar története. Bp. 1936. 22. 1. 2. Az első protomedicus 1786-tól Veza Gábor, az orvosi kar igazgatója. Ld. Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története. Bp. 1894. 527. 1. Gortvay György: az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügyi története. Bp. 1953. 114. 1. 3. Linzbauer: Codex sanitario-medicinalis Hungáriáé. III. 1058. 4. A rendeleteket jól használhatóan közli Linzbauer fentebb idézett művének III. kötete. 5. Országos Levéltár: Helytartótanács levéltára 1783. 6199. sz. és 1784. 12.557. sz. iktatmány. 6. Adatfeltáró cédulája a következő: Szegedi Állami Levéltár Közgyűlési iratok. 1785. (Csanád megye levéltára) 6. szám. Rigler József megyei phisicus évi jelentése Csanád megye egészségügyi állapotát érintő havi megfigyeléseiről. (Latin nyelven.) Mellékelve a megyei chirurgusok és bábák összeírása. 7. Linzbauer: Codex. III. 895. 8. Linzbauer: Codex III. 895. A megyei phisicusoknak a következő kérdésekre kellett feleletet adniok: