Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)

Dr. GORTVAY GYÖRGY: A tudománytörténetírás nemzetközi veszteségei 1945 óta

Pataki Jenő (1857—1944) Erdély orvostörténetének specia­listája, a híres erdélyi Pataki orvoscsalád utolsó tagja, sebész és gyermekorvos; előbb 1898-tól 1918-ig városi orvos volt Ko­lozsvárott, majd magánorvos ugyanott, 1940-től az orvostörté­nelem megbízott előadója a kolozsvári orvostudományi egye­temen. Megírta az Erdélyi Múzeum Egylet orvosi szakosztá­lyának 75 éves történetét (1938). Erdélyi orvosi naptár (Erdé­lyi Orvosi Lap 1924.), Erdélyi magyar orvosok tudományos törekvései (az Erdélyi Múzeum Egyesület 1932. augusztus 25—28. napjain Nagybányán tartott tizennegyedik vándor­gyűlésének emlékkönyve. Cluj — Kolozsvár, 1933.), de orvos­történeti munkásságának legértékesebb termékei azok a mes­teri orvosportrék, melyek 1920—1930 között az Erdélyi Orvosi Lap hasábjain jelentek meg. Ernyey Józsej (1874—1945) gyógyszerészdoktor, az Orszá­gos Természettudományi Múzeum első igazgatója (1934). Er­nyey fő érdeklődési köre ugyan elsősorban a hazai gyógyszer­es természettudománytörténet volt, de a XVI—XVII. század­beli orvosi magániskolákra, a borbélysebészek orvosi munká­jára, a bányavárosok egészségügyére, a XVI—XVIII. század híres magyar gyógyszerkészítményeire vonatkozó, eredeti le­véltári kutatáson alapuló értekezései nagy nyereségei a ma­gyar orvostudomány történelemnek. (Gyógyszerész Közlöny, 1909; Természettudományi Közlöny, 1904; 421:36 k.) Rapaich Raymund (1884—1954), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és a biológiai-orvostörténettudomá­nyi főbizottságának elnöke. Gazdag tematikájú növénytársa­dalmi és botanikai tudománytörténeti munkásságának [A ke­nyér és a táplálékokat szolgáltató növények története (1934), A kertművészet története (1941), A botanika történetének fő iránya (1915), Az általános biológia magyarországi útja a fej­lődéstanig (1952), A biológia története (1954)] elismerése mel­lett — tudományos törekvésein túl — érdeméül kell említe­nünk azt is, hogy színes tollával élvezetessé tudta tenni enemű munkáit a szélesebbkörű olvasóközönség számára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom