Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)
Dr. HAHN GÉZA: A materialista irányzat kialakulása a magyar orvostudományban
Különös jelentőséget tulajdonítottak haladó orvosaink a vitaiizmus, a természettudományi módszerekkel nem tanulmányozható életerő elgondolása elleni küzdelemnek. Az „Orvosi Hetilap" számos tárcája foglalkozik ezzel a kérdéssel: „A tudományos materialismus nem egyéb, mint a tudománynak azon törekvése, hogy a testnek életműködését az anyagi elemeknek vegyészi és természettani működésével magyarázza meg. Így értelmezve illetőleg megszorítva a tudomány materialisticus r vagy tán helyesebben mondva physikai iránya nemcsak jogosult, mert az igazság felderítésén fáradozik, hanem életkérdés az orvostanra nézve, mert ha a szervi működések nem vegyészi és természettani törvények, hanem egy fensőbb szellemi erőnek hatása szerint mennek végbe, akkor a természettanilag és vegyileg működő szerekre támaszkodó orvostannak meg kell szűnnie s csak azon tan bírhatna jogosultsággal, mely szellemi hatályokkal rendelkezik." (O. H. 1864. 32. o.) Az élet keletkezésére vonatkozó véleményüket is visszatükrözi a következő idézet: „ .. . a szervi anyagok azon erő segítségével képződnek nem szervi anyagokból, mely éppen a nem szervi anyagok tulajdonsága. Tenyészélet és vegyfolyamat nem ellentétek." (O. H. 1866. 16. o.) Balogh Kálmán Gyógyszertanában (Pest, 1866.) közel jut az élet materialista értelmezéséhez: „A szervi élet lényege az anyagforgalom, mire mindannak, mivel csereviszonyba léphetünk és lépünk, befolyása van, ennek misége azonban különböző úgy a működő hatány tulajdonságai és mennyisége szerint, mint a szervezet meglévő állapota értelmében". (3. o.) Hasonlóképpen domborítja ki Balogh Kálmán az anyagcsere jelentőségét „Az ember élettana" (Pest, 1862.) c. könyvében: „Az anyagforgalom azonban, mely az anyagfelvételt, ennek áthasonítását és a felhasználás folytán felhalmozódott anyagok kiküszöbölését foglalja magába, az idegműködésektől jogosan oly kevéssé választható el, mint a mozgás. Az élet mindenféle mozgásban nyilvánul s hol a szervezetben mozgás van, ottan anyagforgalomnak is kell lennie, az idegműkö-
