Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. HAHN GÉZA: A materialista irányzat kialakulása a magyar orvostudományban

van sokszor az átlátszó közegeknek fénytörő erejéről; ily értelemben veendő a tapadási, a hajlandósági erő stb. De tagadhatatlan, hogy ez elnevezések sok balfelfogásra adtak és még folyton adnak alkalmat, és helyesebb volna, ha az „erő" szónak ez értelmű használata teljesen mellőztetnék ..." (U. o. 78. o.) Vessük össze a fenti megállapításokat Engels megállapításával: „Ha tehát a mozgás egyik, vagy másik okát erőnek nevezik, ez a mechanikának, mint mechanikának nem okoz kárt, de hozzászoknak ahhoz, hogy ezt az elnevezést a fizikába, a vegytanba és a biológiába is átvigyék, akkor pedig elkerülhetetlen a zavar." (Engels: A természet dialektikája, Szikra, 1953. 95. o.) Engels az „Anti-Dühring" 1885. évi kiadásának előszavában megjegyzi: „. .. az erőkkel való szédelgés azonban, amely ellen Hegel harcolt, még Helmholtz 1869-ben tartott innsbrucki beszédében vígan kísért tovább." (Fngels: Anti-Dühring, Szikra, 1950. 12. o.) Láthatjuk tehát, hogy Jendrassik ebben a kérdésben következetesebb materialista álláspontot foglalt el. mint Helmholtz, akinek befolyása egyébként igen érezhető nála. Teljesen magáévá teszi Helmholtz szimbólum-elméletét az érzetekkel kapcsolatosan: „De mindennek dacára lehetséges, hogy az érzés, noha az sem azonos azzal, ami keltette, sem nem hasonló hozzá, szolgálhasson mégis a külső behatást sajátlagossága szerint felismerhető jel-képpen." (Hátrahagyott iratai, 4. o.) Ugyanerről Helmholtz a következőket írja: „Én az érzeteket csak a külvilág viszonyainak szimbólumaiként jelöltem meg és nem tulajdonítottam nekik semmiféle hasonlatosságot, vagy azonosságot azzal, amit jeleznek." (Idézve Lenin: Materializmus és empiriokriticizmus, Szikra, 234. o.) Jendrassik Helmholt agnoszticizmusát osztja, midőn leszögezi: „ ... A tüneményeket csak az okozó tényező viszonyáig követhetjük el, anélkül, hogy amazok lényege is vizsgálataink tárgya lehetne." (Hátrahagyott iratai, 61. o.) Ebben a kérdésben tehát Jendrassik is csak a Lenin által „szégyenlős materializmusnak" nevezett nézetig jutott el.