Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 4. köt. Pozsony, Landerer, 1789. (r.sz. 2243)

Ezek Amazokkal annyiban egyeznek, hogy nehézségek, tömöttségek 's keménységek majd hafonló ; a toréfek fejér és fényes, a' ti'izben meg-olvadnak, 's mikor meg-hiiltek fellyűl púpofon állanak. Külömböznek annyiban, hogy a fél-értz-nemek a' pöroly alatt fzéllyel törnek , nem nyálnak, nem hajlanak: a' tíizben nagy réfzen füftbe mennek és méfzfzé 's üveggé léfznsk. JNemellyikből olvad egy-egy kevés igaz értz-forma réfz is ti; mellyet Regulusnak mondanak. De ez-is nem kalapálható. Ebból fokán úgy vélekednek, hogy fok fzáz efztendók alatt, a' iél-értz-nemek-is Egéfz-értzekké lennének. A' Fél'Ertz-nemck rendiben i. A' Kéneső, fényes fejér, mindenkor híg, megolva'ztott finum ezüftöt mutató matéria; meliy a' tíizben a' meg-tüzesűlés előtt párába megyen ; de ha fifakkal egybe-fze de tik, megint épen hafonló kéneső iefzen : válafztó - vízz-el el-rágattatván fejér porrá válik. Hogy mindenkor illyen hígon marad, vágynák, a' kik a benne titkon el-rejteEett tíiznek tulajdonítják; azért~is, hogy 1760 ban januariusmk 6-dik napján, a'mikor rend kivül való hideg uralkodnék, Petersburgban. Prof: Braun hóval és falétrom Spiritufsal, a' Reaumur fel-ofztáfa fzerint való Thermometrumban i b6| gradusra nevelvén a' hidegnek erejét (mellyre a' Thermometrum-is fzéllyel-pantant) a' kéneső benne annyira meg-keményedett vala, hogy mint sz ónac kalapáttsal terief-teni leheiett. Egyéb' ként, hogy ez-is valóságos fél-értz nem légyen, fiz ő fényefsége, az egy Aranyon és Platinán kívül, más értz-nemek felett való nehézsége, és koanyU eie^yedéfe ? kéttseg kivül hellyheztetik,