Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 4. köt. Pozsony, Landerer, 1789. (r.sz. 2243)

Magyar Orfzágon az Ertz-báuyákbau a' kövek közt és néhol künn-is a minerás földekben igy kéfzen találtatik. Máfutt, többire Tzinobriumból olvafztatik-ki. 2. A' Pisklotzvagy Piskoltzujjon vas-fzínü fejér, azután meg-feketűlo, és motskoló, belől fényes fejér súgárokkal tündöklő, a' kalapáts alatt kongó, könnyen törő, és fekete porrá váló, a' tűzben a meg-hevűlés után el-olvadó és vaftag, kénkő fzagu füftöt botsátó; veres hánytató üvegge váló, a válafzcó-vízben sárga porrá ofzló Fél-értz. 3. A' Vismut vagy Bismut, kivül sárgás fejér, idővel fzivárvány fzínt váltó, belől kotzkás fényes a' pisklotznál nehezebben romló, a" meg-t'úzesűlés előtt el-olvadó, nagyon füftölő , barna és kék üveggé lévő, a' válafztó-vízhen veres , a' királlyi vízben sárga pornak eméfztodo értz-kő. 4. A' Zincum, az igaz értz-hemekhez annyiban inkább közelítő, kékes fejér fzínü fél-értz, hogy mikor tifztán találtatik, pöröllyel, fzéllyel-omlás nélkül, meg-repedezve terjefztenilehet. A' tűzben a' meg-tüzesűlés előtt meg-olvad, sárgás-zőld lángal ég, és vaftag fejér gyapjú forma füftöt botsát. A' válafztó-vízzel fejér, a' Királyi vízzel sárga porrá léfzen. Ennek egyik, földel elegyefebb nemét hívják a' Patikákban Lapis calaminaris. 5. A' Platina fzínére nézve ezüftot, nehézségére nézve aranyat hazudó , a tűznek fokáig ellen-álló, nehezen olvadó, a' pöröly alatt nem könnyen törő, nem nyúló fél-értz; mellyet a'Spanyolok Amerikából a Permiai, nevezetefen a Chocoi értz-bányákból nem régen kez-' b 4 det-