Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 2. köt. Pozsony, Landerer, 1787. (r.sz. 2241)

4

6

o in. Könyv. VI

II

. Réfz. úgy-is mivelik, 's ha ki ntm irtózik tóle, éptn a' lzerint bátron .élhet véle. Pumvs L. XIX. c, 5. úgy vélekedik, hog3? régen ezis a' más-féle rendes ugorkából lett-vólna; minekutánna virágját el-vetette , tsőn által-botsát> án az ugorka bingyót. Mellynek azután a' magvairól-is ollyan-iéle bofzízu gyümoltsü Ugorkák fzaporodtak. Lásd ZINCKEWÍ Lexic, Qeconom. a' Gurcken név alatt. S. CXXXiV. A' Tök, vizes, hideg, lágy, taknyos, ha. mar rothadó Cbylust és vert tsinái; innen a' fertéíeknek aikalmatofabb eledel, mint az Embereknek. Főve a' gyomornak hafznosnak mondja CELsvs L. ÍI. c. 27. Igaz - is , hogy a' belső réi ízeket a' nyári hev^égekben fzépen hivesíti és nedvesíti, a' fzooijuságot óltja, kivált a' melly vagyon a' bilis nek fel-gyúladásától; de e' végre15 hafznofabb eledeleket könnyen találhatnánk. A' Görög-Dinnyék azon taknyos olajtól , melly a' tököt rofzfzá téfzi, tifztább vizzel és bovebbetske falétrommal bírnak; innen nem tsak jobb izüek , hanem valamivel egéfségefebbek-is, és a hivesítésre, nedvesítésre, fzomjuságHak oltására 's a' t, alkalmatofabbak. Ez a' Németek közt nem igen esméretes gyümólts; de Magyar Orfzágon minden gyümőltsöknél kozönségeíebb; és a rút vifzfza-éléffel fokaknak gyomrokat és beleket annyira el-hidegíti, és táskásítja^ hogy az eméfztésre majd elégtelenekké léfznek; és a2j Emberek' nagy réfzit vér-hasba, hideg-lelésbe ? és más nehéz nyavalyákba ejti minden nyáron, A' Sárga-Dinnye, mint az agy-velot erofsítő jd íkagja és kedves bor íze tanítja, nem annyira