Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 2. köt. Pozsony, Landerer, 1787. (r.sz. 2241)
A Leves Fú- Gy ümolt sblr ol. 439 hívesre, mint az ugorka, tok, és görög-dinnye; sot fü-fzerízámos favával A 7 BOERHAAVE' Ítélete fzerint Hift. Pl. p. 524. éhomra a' gyomrot erőssiti; a' vért melegíti; a' Venust minden eledeleit felett gerjefzti; a'vizelletet-is annyira űzi, hogy a' ki ezzel gyakron és bőven él, végtére vértis vizellik. Mind ezeket pedig annál inkább tselekefzi, minél friífebb, hathatófabb fzagu és tsipőfebb ízü. Y A' Tök, ( CucurbiM Pepo , N. Kürbis, Plu- j, %er, P/ebe.) vagy a' mint némellyek- betsi'ílet- e mbői nevezik, Disznó-Dinnye közt, a' melly m en y e^ lunk terem y leg-jobb, a'melly leg közönsége- ^ vüm ä " febb, azaz; a' hofzízukó, sárga, darabos , ^ ? barázdás haju. A' Magyar Orízági sima hajú, gömbölyű, íejér vagy keíely, nagy Dopletz-Tök ig n fzáraz fovány húfu: nyerien fenki le fzereti. Az elsőnek kérge? külső haja és belső lágy béle közt lévő húíos fejér réízébol, vizben vagy téjben főve, jótska ízü káfa léfzen. De ez-is igen nedves, könnyen rothadó, fok fzelet, és nem derék nedvefséget tsináló eledel. A' tehetofebbek mondolaval egy be-tor ve , meg-lehetŐs péppé kéfzítik. Meg-sutve , vagy kevés 'sírban meg-rántva , jól meg-sózva , borfolva és sÁfrányozva, az izek nem épen meg-vetendo. Némelyek egy réfz fott. tököt, két réfz bűza-lifztel meg-elegyítve , 's kováfzfzal meg-keletve, kenyérnek-is sütötték , a' mint írja SCOPOLI AnnaL II. Ha a' töknek lágy magvas bélit ki-vájják, és annak hellyére ellve bort töltenek, reggelre derekas laxáló ital léfzen belőle. Egyéb-féle nemei a' töknek nem megehetők , réfz fzerint felette fzáraz foványsá- r ,r , gok , réfz fzerint mérges levek miatt. A' Fel- „JW 0" folyót (Cucurbitum lagenariam) mig egéfzen meg-nem ízáradt, meg-fŐzve 's etzettel meghintve , vagy a' hofzízu fzárát vagdalt hiríTal E e 4 4s
