Csapó József: Orvosló könyvetske. Pozsony – Pest, Landerer, 1791. (r.sz. 2291)

Ä Főnek Nyavalyáiról. _ 7 te; avagy ha forro-betegségében lábai béliem takartatván meg-hültenek; vagy valami terméfzeti vér-folyáfok, és has-menéfek tudatlanságból külső vagy belső efzközök által bennek meg-akadályoztattak. Az Orvosláft elsöben-is ugy intézni kelletik, hogy az agy-velöt bé-borittó hártyákban meg-gyült meg-sürüdött, 's ez okból öfzve fzorúlt vér el-ofzlatafsék és a' förül vifzfza vonattafsék, melly a' nyavalya kezdetinek elsö napján ér-vágás által végben-is vitetthetik, mellyet néha hafznos, or-vér-folyás-is követni fzokta, vagy ha ez önként meg-nem indulna, fzalma fzálnak az beteg orra-lyukában való bé-dugás éltal meg-inditathatnék. Ezek után a' Beteg olly orvofságokkal éljen, meliyek ofzi^tó, nedvesítto 's hivesittö erővel bírnak ; c' végre végy hárs-fa-virágból ki-fött vizet, vagy e helyébe fekete tserefzne vizet, annyit, a' mennyi egy kis üveg pohárban fér C melly üveg kis pohárt dunántúl németeffen glázlinak neveznek,) ez vízben kavarj egy kés hegyre férő rák-fzem porát, vagy e helyébe tójás haja porát (az-az mint dunántúl fzóllanak tikmony haja porát) akár pedig csiga haja porát, ezekA 4. hez