Csapó József: Orvosló könyvetske. Pozsony – Pest, Landerer, 1791. (r.sz. 2291)

Ä Főnek Nyavalyáiról. _ 23 kell vágattni; kivált afzfzony - embernek jobb a lábán vágatni, annyival inkább; ha a Hó-fzám benne meg-rekedett, ujjolag pedig minden máfodik hólnapra megkell az erét vágatni, még pedig két nappal elébb az mint a hófzám rajta meg-indúlni fzokott: Férfi Embereknek karjaikon-is vághatui, de még jobb ha nadályokkal, azaz: piótzákkal az alfelét meg - fzivattyák , mivel igy a' májban, lépben, és fodorhájban meg-rekedett vér meg-indittatik, és aláfelé vonatik a'

É felső tagokról, a' mellyekre ez előtt az alsó tagokról bőven felfelé rohan vala; Ezek után az illyen Ember minden három óra el-folyása után egy kés hegyre férőt a' kővetkező porból ve^ gyen-bé egy kalán tifzta vizben; tudni-iilik: tifztitott Salétromot, rák-fzem-port mindenikből egy kontinget, és tzinabriumot fél köntinget jól Őfzve kell keverni, és ez por a' gyomorban lévő ártalmas bov favanyuságot el-véfzi, fzint illyen alkalmas ez végre a' béka<tekenyö' pora-is: tudniillik a tekenöt lúgban meg-kell főzni, 's a' külső fekete héját kéflel le-vágván a' belsőjét mosárban porrá kell törni; avagy a' béka tekenyöt áíztafsák egy éjjel erős etzetB 4 ben