Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

SZÁRMAZÓ BETEGSÉGEK. v 123 2141. fl. A műtéteit kiállott egyén továbbra legnyugodtabban viselje magát az ágyban , és czélszerű életrendet tartson. — Minden két napban összébb kell szorítani a kötést. Hogy a büdös ev hatásától megóvja az ember a részeket , naponként többször illatos füvek főzetét föcskendezze be. — Ha a pöfeteg leesett, mi gyökereinek vastagsága s erős voltához képest különböző időben történik, még pedig vagy a kötés szorosabb összehúzása, vagy a betegnek tán mozgása közben, akkor még darab ideig folytatni kell a befócskendezést. Egyszersmind erősítő szerekkel éljen a beteg, hogy uj erőt nyerjen. Ha a pöfeteg jóllehet már leesett, nagysága miatt még benmarad, fogaszszal kell azt kihúzni, melly czélra gyakran szülfogaszt és nagy erőt kell fordítani , miként azt egy esetben tapasztaltam. Vérzés támadván a pöfeteg leesésekor, összehúzó beföcskendezést használjon ellene az ember, mi azonban igen izgató ne legyen, ha a méhanya izgatott állapotja nagy mértékben van jelen. — Ha a pöfeteg a kötés gyakoribb összeszorítása mellett sem akarna elesni, mi ugyan igen ritkán történik meg, akkor, hogy a beteget a tartós büdösség alkalmatlanságától megmentsük, a pöfeteget a kötésen alul le kell metszeni. — 2142. A méhanyabeli pöfeteg lemetszése (legrégibb mód) a reá következő veszedelem és nehezen elállítható vérzés miatt csak bizonyos esetekre van szorítva, például: 1) ha a pöfeteg lekötés után több napokig szorosan összehuzatik, és nem esik le, hol rendszerint minden összeszorításkor nagy fájdalom támad; 2) ha a pöfeteg a nemzőrészek előtt csüng vagy azt könnyen ki lehet húzni, ha szára elérhető s vékony, és vérzések nem jártak előre; 3) ha a pöfeteg a méhkifordulását okozta, mi veszedelmes bajokkal van összekötve, mellyeket csak a pöfeteg hirtelen való eltávoztatása által lehet megelőzni. — Siebold x) pedig nemcsak ezen, hanem minden esetben, a méhanyabeli pöfetegnél elsőséget ad a kimetszésnek a lekötés fölött, ha szára van és el lehet azt érni, tartózkodjék bár a méh fenekén, derekán vagy nyakában. Ha a széles alap miatt, mellyen a pöfeteg a méh fenekén vagy derekában ül, lehetetlen az elmelszés, akkor ő lekötést tesz, hogy szára képződjék az összeszorítás által, és ezután a lekötés alatt elmetszi a pöHandbuch zur Erkentnisz und Heilung der Frauenzimmerkrankheiten. 2. Ausg. 1821. I. Bd. S. 710.