Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)
34 AZ ÖSZVE FÜGGÉSNEK IDÜLT MEGVÁLÁSAI. mennyiségben adva ezen esetekben valamint akkor is igen czélszeres, midőn ugyan az altest szabad, de egy közönséges lomhaság forog föl a' testben, a' beteg pedig turhá3 küleményúu 706. S. A' zsongtalan fekélyek után a' körtéretek nem ritkák, főkép ha a' gerjesztő okok nem kerültetnek. Többnyire a' fekélyek ősszel vagy télben fakadnak ismét föl. — Ezen baj megakadályozására a' legjobb szer abban áll, hogy tágulhatlan bőrből készített fűzö harisnya állal állandólag és egyenlően szoritassék a' láb, egyszersmind a' közéletre is kell vigyázni, a' lábaknak pedig minden megerőltető mozgása kerültessék. II. Sülyös fekélyek. J. LIND'S Abhandlung von Scharbock. Nach der 2. Ausgabe aus dem Englischen übersetzt von J. N. PEZOLD. Riga und Leipzig, 1775. HULME , Libellus de natura , causa et curatione scorbuti. London , 1768. F. MILMANN, Untersuchungen über den Ursprung der Symptome des Scorbuts und der FaulGeber. Aus dem Englischen übersetzt von LINDEMANN. Berlin, 1795. 8. G. BLANE , Beobachtungen über die Krankheiten der Seeleute. Aus dem Englischen. 1788. TH. TROTTER , neue Bemerkungen über den Scorbut. Aus dem Englischen von C. F. MICHAELIS. Leipzig, 1787. 8. 707, S. A' sülyös fekélyek (ulcera scorbutica) mindenkor a' többé keve-sbé "kifejlődött sülynek tüneményei. — A' sülynek tőoka a' vérnek é3 egyébb nedveknek oldakodbaban és a' hajerek rendszerének előkelő gyöngeségében áll. Tüneményei azért JS mindannyin a' részek gyöngeségén, gindárságán, azok zsongának csügeedésén, vagy tökéletes elenyészésén alapodnak, mellyek főkép az edényrendszerben tündöklőnek ki.
